Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)
2012-06-01 - Supplementum
2012. június 7., csütörtök/7 June 2012, Thursday examination proved to be problematic or sometimes impossible to perform. The apparatus is excellent for screening purposes to explore refractive errors, but does not replace sciascopy especially in squint and hypermetrophic children. Akut: iridocyclitis kialakulása a szezonalitás, valamint klimatikus hatások függvényében a SZTE Szemészeti Klinika 2009-2011 között ellátott eseteiben Szalay László, Facskó Andrea Szegedi Tudományegyetem, Szemészeti Klinika, Szeged Célkitűzés: az időjárás és az akut iridocyclitis kialakulásának vizsgálata. Módszer: A SZTE Szemészeti Klinika járóbeteg-ellátásában 2009-2011 között, akut iridocyclitisként diagnosztizált esetek retrospektív vizsgálata, a panaszok jelentkezését megelőző, és követő szegedi időjárás elemzése. A vizsgálatból kizárásra kerültek azon esetek, ahol akut fertőzés, illetve egyéb megelőző külső behatás igazolódott. A napi időjárási elemzés követelménye a panaszok megjelenésének jól meghatározhatósága volt. A szezonális vizsgálat 121 beteg (50 férfi, 71 nő, átlagéletkor: 48,6± 15,5 év) 164 esetére terjedt ki, az időjárási paramétereket 73 páciens 98 iridocyclitises epizódja alapján vizsgáltuk. Eredmények: Az október-március közötti időszakban az akut iridocyclitises esetek száma nőtt, ám tendenciájának mértéke nem szignifikáns. Az iridocyclitises panaszok megjelenésekor, valamint az azt megelőző 3 napban > 5 °C hőmérsékletváltozás esélye 0,39, míg a panaszok megjelenését követő 2-5. napon 0,30 volt (a környező időszakhoz viszonyítva: 1,29, ill. 1,02). A hőmérséklet a vizsgált időszakok között átlagosan 1,0 °C-ot csökkent. A panaszok előtt, illetve után lehűlés esélye 0,24, illetve 0,15, a napi >10 hPa légnyomásváltozás relatív gyakorisága 0,08 és 0,11 volt. A panaszok megjelenését követően a relatív páratartalom kismértékű emelkedését tapasztaltuk (71,8% vs. 72,6%, a környező időszak átlaga 68,3%). Következtetés: Vizsgálataink során az iridocyclitis megjelenésének tendenciájaként a téli hónapokat, valamint a megelőző napokban hidegfronti jelleget figyeltünk meg. Az uveitisek kialakulását számos tényező befolyásolja, eredményeink a meteorológiai faktorok jelentőségére is felhívják a figyelmet. Relation between seasonal and climatic factors and the development of acute iridocyclitis in patients treated at the University Clinic of Szeged between 2009 and 201*1 László Szalay, Andrea Facskó University of Szeged, Department of Ophthalmology, Szeged, Hungary Aim: The examination of climate and onset of acute iridocyclitis. Methods: Retrospective analysis of the outpatient cases diagnosed and treated as acute iridocy litis between 2009 and 2011 in the Department of Ophthalmology, University of Szeged. We evaluated weather data, matching to the onset of iridocyclitis. Cases with acute infection or other exogenous agents were excluded. The requirement for the analysis of the daily weather was the well documented beginning of the complaints. The seasonal examination included 164 cases of 121 patients (50male, 71 female, mean age: 48.6±13-3 yr), thedimate survey based on 98 appearance of 73 patients. Results: During the October-March period, the number of iridocyclitic cases were increased, but the tendency wasn't significant. At the beginning of the iridocyclitic complaints and the preceding 3 days the chance of >5 °C temperature change was 0.39, while it was 0.3 at the 2"d-5,h days of iridocyclitis (the odds, compared to the neighbouring periods were 1.29 and 1.02). The mean temperature decrease during the pre- and post-onset period was 1.0 °C. The chances to significant cooling (>5°C) or an alteration of air pressure (>10 hPa, daily) during the period before and after the iridocyclitic complaints were 0.24 vs. 0.13 and 0.08 vs. 0.11, respectively. After the presence of the iridocyclitic symptoms, the mean percentage of air humidity was slightly increased. (71.8% vs. 72.6%, average of neighbouring periods: 68.3%). Conclusion: according to our observations the iridocyclitic episodes appear more often during the winter months and cold fronts. Although several factors influence the development of uveitis, our results may underline the importance of meteorological factors as well. Invazív diagnosztika szerepe a herpes eredetű uveitisben Géhl Zsuzsanna, Süveges Ildikó, Resch Miklós, Németh János Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Budapest Célkitűzés: Uveitises betegek szeméből történő herpesvírus-kimutatás eredményeinek értékelése olyan betegeknél, ahol a kórlefolyás alapján differenciáldiagnosztikai illetve terápiás jelentőséggel bírt a vizsgálat. A herpesvirus definitiv kimutatása nagy jelentősséggel bír annak eldöntésében, hogy a szisztémás antivirális vagy immunsupressív kezeléstől várhatunk-e javulást. Beteg és módszer: A 2011-ben 6 felnőtt betegnél végeztünk mintavételt herpes eredetű uveitis gyanúja miatt diagnosztikus célból. Négy alkalommal a csarnokvízból, két betegnél, akiknél a klinikai kép alapján acut retina necrosis lehetősége merült fel, a vitrectomia során nyert üvegtesti mintából végeztünk vizsgálatot. A herpesvírusokat polimeráz láncreakció (PCR) technikával mutattuk ki, amelyhez minimális anyagmennyiség (~ 200 pl) elegendő. Eredmények: Két elülső uveitis esetében herpes simplex vírust, egy elülső uveitis esetében Epstein-Barr-vírust találtunk, egy panuveitisnél negatív lett a csarnokvízből történt minta vizsgálata. A két vitrectomia során nyert mintából egy alkalommal herpes simlex, egy alkalommal pedig varicella zostervírust tudtunk kimutatni.
