Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)
2012-03-01 / 1. szám
Challenges of cataract extraction after radial keratotomy Az 1980-90-es években radiális keratotomián (RK) átesett betegek mára elérték azt az életkort, amikor nagy valószínűséggel szürke hályog alakul ki náluk, illetve a kisfokú katarakta is jelentős panaszt okoz az irreguláris szaruhártyafelszín miatt. Helyzetük speciális jellege miatt a katarakta műtét különös körültekintést igényel, mind a műtét tervezése, mind kivitelezése során. A radiális keratotomia bevezetése a japán Sato nevéhez fűződik, akinek technikáját Fjodorov orosz szemész fejlesztette tovább. A myopia korrekciója céljából világszerte, így Magyarországon is számos RK-műtétet végeztek az 1980-90-es években. Az eljárás lényege, hogy gyémántkéssel a cornea perifériáján meghatározott mélységű radier metszéseket ejtenek. Leggyakrabban 8 metszést végeznek, szükség esetén ezt kiegészítve még további 8 metszéssel. A sebek a hegesedés során húzást gyakorolnak a cornea centrumára, ezáltal laposabbá válik a szaruhártya, csökken a törőereje, ezzel együtt a szem törőereje is (7). Az alábbiakban egy beteg példáján keresztül demonstráljuk az RK után végzett szürkehályogműtét nehézségeit. Esetismertetés A Pécsi Tudományegyetem Szemészeti Klinikáján egy 57 éves férfi jelentkezett szürkehályogműtétre, akinek anamnézisében 1993-ban myopia miatt, 8-8 metszéssel elvégezett kétoldali radiális keratotomia szerepel. Az újból kialakult refrakciós hiba miatt 1, illetve 2 évvel később, újabb 8-8 metszés ejtésével korrekciós műtétet végeztek. A beteg gondosan megőrizte a közel 20 évvel ezelőtti dokumentációt, amely alapján a legjobban korrigált látásélesség 0,7, illetve 0,4 volt. Az RK utáni látásélességről nem rendelkezett pontos dokumentációval (1. ábra). Phacoemulsificatio előtt visusa a bal, tompalátó szemen 0,2 volt. A műlencse tervezésekor elsősorban anamnesztikus adatok, valamint a módosított Maloney-módszer alapján végeztük számításainkat, 1 . ábra: Radiális keratotomia utáni hegek a bal SZEM CORNEÁJÁN, ILLETVE ÉRETT KATARAKTA cs@ használtuk továbbá az interneten hozzáférhető „IOL-kalkulátort. A műtét cseppérzéstelenítésben történt, mikroincíziós technikával 1,8 mm nagyságú sclerocornealis alagútseb készítésével, ún. „slow motion” technikával (10) phacoemulsificatiot végeztünk + 11,0D SN60WS típusú hátsó csarnok műlencse-beültetéssel. A komplikációmentes műtétet követően sem korai, sem késői posztoperatív szövődmény nem alakult ki, a tompalátó bal szem látásélessége 0,6-re javult. Megbeszélés Műlencse-tervezési nehézségek A szürkehályog-műtét tervezésekor az első problémát a beültetendő műlencse dioptriájának megállapítása jelentette, hiszen önmagában sem a jelenlegi, sem az RK előtti keratometriás érték nem elegendő. Többféle számítási módszer közül választhatunk: 1. Anamnesztikus adatok alapján a preoperatív keratometriás érték, valamint az RK által okozott refrakcióváltozás különbsége adja a K-értéket. K = Kpre + Rpre-Rpost (1) A módszer alkalmazásakor ügyelni kell arra, hogy a posztoperatív 6-12 hónappal mért törőerőt vegyük figyelembe, hiszen a későbbiekben jelentkező index myopia, illetve progrediáló staphyloma befolyásolhatja a re frakciót (3). A betegeknek azonban csak a kis része őrzi meg leleteit, ezért többnyire más módszert kell alkalmazni. 2. Választhatjuk a Shammas-féle „No history” módszert, amelynek lényege, hogy a jelenlegi keratometriás értéket egy képletbe helyettesítjük, és így számoljuk a K-értéket: K=l,143xKo - 6,8 D 21