Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)

2012-09-01 / 3. szám

Ocular and systemic associations of pseudoexfoliation syndrome - A CMO review 3. ábra: Sampaolesi-vonal Schwalbe-vonal előtt csarnokzugban Ezek egy része a lencsetokon rögzül (2. ábra), más része azonban a csar­nokvízbe kerül, és a trabecularis há­lózatba jut. Ott a pigmentrögök időlegesen csökkentik a csarnokvíz­elvezetést, aminek jelentős átmene­ti szemnyomás-emelkedés lehet a következménye a tágítás utáni órákban. Éppen ezért PSX és PSG esetén a pupillatágítás után az intraokuláris nyomást ellenőrizni és szükség esetén csökkenteni kell, vagy preventív nyomáscsökkentő szer adásával kell a nyomáskiugrást megelőzni. Az általában szélesen nyitott csarnokzugban mind a pszeudoexfoliatív anyag, mind a Schwalbe-vonal előtt egy vagy több hullámos vonal mentén lerakodott pigmentrögök (Sampaolesi-vonal, 3. ábra) jól láthatók. Minél több pigment rakódik le a csarnokzug­ban, annál valószínűbb a szemnyo­más emelkedése és a PSG kialakulá­sa (4, 5). A pszeudoexfoliatív anyag mennyisége nem bír prognosztikai értékkel a szövődmények és a PSG kialakulás tekintetében. A lencse­függesztő rostokon nagy mennyisé­gű pszeudoexfoliatív anyag rakód­hat le, ám ez phakias szemen általá­ban nem észlelhető a hagyományos szemészeti vizsgálat során. A később tárgyalásra kerülő glaukó­­ma mellett a PSX legjelentősebb szemészeti szövődménye a nukleá­ris katarakta kialakulása, és a zonula károsodás következtében létrejött szemlencse illetve műlencse elmoz­dulás (szubluxáció, Iuxáció) (4. ábra) (16, 17). Ha a lencse előre mozdul el, a csarnokzug mechani­kusan elzáródhat, ami az akut csar­­nokzug-elzáródás (glaukómás ro­ham) klinikai képében jelenhet meg. A lencse helyzete más lehet háton fekvő és ülő vagy előrehajló test­helyzetben. Ennek ismerete a kata­­raktaműtét szövődményeinek meg­előzéséhez kiemelten fontos (18). A lencse oxidativ károsodása gyakran kemény lencsemag létrejöttét ered­ményezi PSX-ben, emiatt nagyobb energia használata és több manipu­láció szükséges phacoemulsificatio során. A tok és a zonulák meggyen­gültek lehetnek, a lencse helyzete pedig instabil lehet. Mindezen okok miatt a phacoemulsificatio lényege­sen gyakrabban jár szövődménnyel PSX-ben, mint pszeudoexfoliáció nélküli szemek esetében (19). A szövődmények elkerülésére a PSX-t még a kataraktaműtét előtt diag­nosztizálni kell, és a lencse stabilitá­sát a műtét előtt értékelni szüksé­ges. Óvatos műtéti technikára, szük­ség esetén tokfeszítő gyűrűt alkal­mazására van szükség. A pszeudoexfoliatív anyag felhal­mozódhat a cornea endothelréte­­gében és a Descemet-membránban (pszeudoexfoliatív keratopathia) (4, 5). Ezeket az anyagszemcséket (5. ábra) a gyulladásos praecipitatu­­moktól el kell különíteni, és a sze­met nem szabad (tévesen) elülső uveitis elleni kezelésben részesíteni. Jelentőségüket az adja, hogy jelzik, a cornea endothel nem ép, átmeneti szemnyomás-emelkedésre vagy a phacoemulsificatio okozta terhelés hatására a cornea dekompenzálód­­hat. PSX-ben károsodik a vér-csarnok­­víz gát, ezért fokozott fibrines reak­ció léphet fel szemmegnyitó műté­tek után (20). Phacoemulsificatio kapcsán azonban ritkán jelentkezik fibrines reakció. Л. ábra: A lencsetokkal együtt subluxálódott mű­lencse pszeudoexfoliációs szindrómában

Next

/
Thumbnails
Contents