Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)

2012-09-01 / 3. szám

A pszeudoexfoliációs szindrómához társuló szemészeti és szisztémás elváltozások 5. ábra: Pszeudoexfoliatív anyag a cornea hátlapjá­ba épülve [pszeudoexfoliatív keratopathia] Hangsúlyozni kell, hogy nagy kü­lönbség lehet egyazon személy két szeme között a pszeudoexfoliatív anyag mennyiségében, a Sampao­­lesi-vonal pigmentáltságában, a szemlencse állapotában, a szemnyo­másban és PSG esetén a papillakáro­­sodás meglétében és mértékében. Mivel a PSX progresszív állapot (be­tegség), a keresztmetszeti vizsgálat­tal helyesen észlelt eltérések nem te­kinthetők véglegesnek, változásuk­kal (az állapot romlásával) számol­nunk kell. Emiatt idővel rendszere­sen felül kell vizsgálni a státust, a betegség klasszifikációját (pl. PSG megjelenése a korábban csak PSX-es szemen) és az elváltozások fokozó­dásának gyakorlati jelentőségét (pl. a lencse elmozdulása). PSX-ben és PSG-ben gyakori a szemfenéki vénás elzáródás, és az ennek következtében kialakuló neovaszkuláris glaukóma. A szem­fenéki trombózis a pszeudoexfoliá­­cióhoz társuló szisztémás vaszlcu­­láris eltérések része (azért a későb­biekben tárgyaljuk), bár valószínű, hogy az emelkedett szemnyomás elősegíti kialakulását. A PSZEUDOEXFOLIA­TÍV GLAUKÓMA KIALA­KULÁSA, JELLEGZE­TESSÉGEI ÉS KEZELÉSE Mint korábban jeleztük, a PSG a leggyakoribb szekunder nyitott zu­­gú glaukóma. Fokozatosan fejlődik ki a PSX talaján (1-7). Egy évtized alatt a réslámpás vizsgálattal pszeu­doexfoliatív anyagot mutató sze­mek legalább 30%-ában PSG alakul ki. A patomechanizmus nem ismert pontosan. Nem a pszeudoexfoliatív anyag mennyisége, hanem az oxi­dativ stressz és a pigmentvesztés mértéke tűnik meghatározónak a PSG kialakulásában. Ritkán a PSX más, nem PSG típusú glaukómával társulhat (pl. normális nyomású glaukóma és PSX, vagy egyéb sze­kunder glaukóma és PSX társulása). Ekkor azonban a betegségek között nincsen oki kapcsolat, csupán együttes előfordulásról van szó (21). Ha a csarnokzug elzáródását a lencse exfoliatív zonula károsodás miatt bekövetkező előre mozdulása okozza (vagy pupilláris blokk, vagy zugi blokk mechanizmussal), az oki kapcsolat fennáll. A teendőt az ana­tómiai helyzet határozza meg (lé­zer iridotomia, a lencse eltávolítása és nem a lencsetokba helyezett mű­lencse implantálása szükséges). A PSX eredetű zárt zugú glaukóma nem gyakori. Típusos PSG esetén a csarnokzug szélesen nyitott. A szemnyomás gyakran a cseppkezelés ellenére idő­vel egyre tovább emelkedik. A korai nyomásemelkedés és a kezdeti PSG gyakran nem kerül észlelésre, hi­szen a beteg panaszmentes, a két szem egyike gyakran ép, így szem­orvosi vizsgálatra nem kerül sor. A leginkább előforduló eset az, ami­kor az első szemorvosi vizsgálat ide­­jén az egyik szem már nagyon sú­lyos glaukómás károsodást mutat. Ilyenkor a másik szem lehet psze­udoexfoliatív de egyéb tekintetben ép, mutathat mérsékelt PSG-s káro­sodást, és előfordulhat, hogy klini­­kailag pszeudoexfoliatív anyag sem észlelhető benne. Az oldalkülönb­ség oka jelenleg még nem feltárt. Nehezíti a PSG felismerését, ha a szemorvos (hibásan) elmulasztja a pupillatágítást, ha a pupilla nem tágul meg eléggé ahhoz, hogy a PSX-t felismerhessék (és erőtelje­sebb tágítást nem végeznek), vala­mint az, hogy a nukleáris katarakta miatt a papillakárosodás és a látótér megítélése nehéz lehet. Ha PSX-t észlelünk, a szemnyomás eltérő időpontokban való megmérése (szemnyomás-görbe felvétele) java­solt. Ennek az az oka, hogy PSX- ben már a papillakárosodás kialaku­lása előtt emelkedhet a szemnyo­más, és (hasonlóan a kialakult PSG- ben tapasztaltakhoz) jelentős nap­szaki nyomásingadozás állhat fenn. A PSG-t el kell különíteni a primer nyitott zugú, a pigment, az uveitis eredetű és a primer zárt zugú glau­­kómától (1. táblázat). A PSG egyértelműen nyomásfüggő glaukóma (4, 5, 22). Noha az egyes népességek között a PSG megjele­nésében vannak különbségek (23), általánosságban igaz, hogy a szem­­belnyomás jelentősen magasabb, mint primer nyitott zugú glaukó­­mában, a nyomás fluktuációja na­gyon magas lehet, a beteg szubjek­tív panaszt nem jelez, és a károso­dás mértékében valamint az intra­­okuláris nyomásban nagy oldalkü­lönbség állhat fenn. A PSG nem azonos a primer nyitott zugú glau­kómával, noha mindkettő esetében a zug nyitott. A PSG-ben kimuta­tott oxidativ stressz specifikus ke­zelése még nem lehetséges. A nyi­tott zugú glaukómák kezelésére el­ismert terápiás lehetőségek közül kell választani a PSG kezeléséhez, ám tekintetbe kell venni, hogy álta­lában jóval nagyobb nyomáscsökke­nést és nyomásfluktuáció-csökke­­nést kell elérni, mint primer nyitott zugú glaukómában. Erre elsősorban a prosztaglandin analógok és ezek

Next

/
Thumbnails
Contents