Szemészet, 2012 (149. évfolyam, 1-4. szám)
2012-03-01 / 1. szám
Imaging Lid-Parallel Conjunctival Folds with OCT and Comparing Its Grading 2. táblázat: A künny lipidmintázat eloszlása, ILLETVE A NIBUT ÉS А ОБО PONTSZÁMOK VISZONYA NORMÁL ÉS SZÁRAZ SZEMŰ SZEMÉLYEKNÉL Normálcsoport (n=17] Száraz szemű csoport p (n=33) 1. fokozat 35,29% 18,18% Könny lipidmintázat 2. fokozat 5,88% 18,18% 3. fokozat 23,53% 33,33% ns 4. fokozat 11,76% 0,00% 5. fokozat 23,53% 30,30% NIBUT 22,B7± 14,68 s 7,52+2,47 s <0,001 DEQ-pontszám* 7,2±5,1 s 29,7±12,7 s <0,001 'átlag+SE 3-as, 4-es, és 5-ös fokozatok fokozatosan elvékonyodó, de normális könnyfilm-lipidréteget takarnak. Statisztikai elemzés A statisztikai elemzés és az ábrák kereskedelmi forgalomban kapható szoftverrel készültek (SPSS 16.0; SPSS, Chicago, IL, és Statistica 8.0; StatSoft, Tulsa, OK). Mann-Whitney-féle U-teszttel a szárazszemtüneteket, illetve a réslámpás és OCT-méréseket vetettük össze, míg a korrelációkat Kendall-féle tau-b, vagy Spearman-féle korrelációs tesztekkel számoltuk. Eredmények A résztvevők jellemzése Összesen 50 személy vett részt a tanulmányban, közülük 33 (átlagos életkor: 63,0; tartomány: 25-89 év; 31 nő) a száraz szemű, 17 (átlagos életkor: 35,6; tartomány: 20-79 év; 11 nő) pedig az egészséges kontrollcsoportba tartozott a klinikai adatok alapján. A 33 száraz szemű beteg közül 10- nél fordult elő szárazszem-betegséggel társuló egyéb megbetegedés (pl. rosacea, Sjögren-betegség). A száraz szeműek csoportjában az átlagos NIBUT-szintek szignifikánsan alacsonyabbak, illetve a 9 DEQ-alskála összege magasabb pontszámot mutatott a normál kontrollcsoporthoz képest (mindkettő p<0,001). Az egyes lipidmintázatok eloszlása nem különbözött a két csoportban (2. táblázat). Általános megfontolások a FD-GCT-készülékkel történő LIPCOF- redők ábrázolásáról Az OCT-felvételek segítségével sikerült vizualizálni a LIPCOF-redőket. A keresztmetszeti sorozatfelvételeken egyes redőket befedett, míg másokat nem fedett a könnyfilm (3. ábra). Amennyiben az axiális metszetek kötőhártyaereket értek, a képen árnyékoló hatás látszott (4. A ábra). Az 50 személynél 42 esetben a redők alatt, maguknál a redőknél alacsonyabb reflektivitású területet észleltünk (3. В és 4. A ábrák), amely sötét területek helyenként kerekek voltak, és egyetlen redőhöz tartoztak, helyenként pedig oválisak, konfluálók voltak többes redők alatt. Ez a terület a LIPCOF-redők alatti subconjunctivalis folyadéknak felelhet meg. A 4. В ábrán néhány kerek, alacsony belső reflektivitású terület látható magasabb reflektivitású gyűrűszerű területtel övezve. A belső rész reflektivitása homogén és az elülső csarnokkal megegyező nagyságú volt. Mivel a kötőhártyaerek ettől eltérő szerkezetet mutattak, ez a struktúra leginkább subconjunctivalis cisztára hasonlított. Az alsó temporális szemhéj szélnél mértük a LIPCOF-redők magasságát. Ha a redő túlnyúlt a könny-3. ÁBRA, A: TÖBBSZÖRÖS lN = AJ LIPCOF-redű künnyfilmmel fedve. B: LIPCOF-redű konnyfilm-fedettség nélkül. A nyíl az belsű reflektivitású területet mutatja L: 487цт
