Szemészet, 2011 (148. évfolyam, 1-4. szám)

2011-12-01 / 2. szám

148. évfolyam (2011) н 81 az intracranialis 15 mm hosszú. A sérülés leggyakrabban az intracanalicularis részben következik be, mert a látó­ideg fibrózusan rögzített, és ezért nincs „kitérési” lehe­tősége. Ha a n. opticust lemetszi egy megrepedt csont­szilánk, akkor azonnal vakság következik be, ha „csak” bevérzés, kompresszió áll fenn, akkor fokozatos látás­csökkenés jön/jöhet létre. Enophthalmus: rendszerint az orbita-„kamra” fa­­lának/falainak törése hozza létre a szem retropozíci­­óját, de azt tudni kell, hogy ilyen „státusz előállhat” már eleve abnormális „csontszerkezet”, hegesedés vagy az orbitalis zsírszövet sorvadása miatt is. Poszttraumás enophthalmus kialakulásában: a csontos orbita megna­gyobbodása, zsír-atrophia és heg-kontraktúra játszik szerepet, és a csontos orbita anatómiai és térfogatbeli változásaival befolyásolják a szem pozícióját (térarány­talanság). Fissura orbitalis superior szindróma: a III., IV, VI. agy­ideg perifériás sérülése, exophthalmus, ptosis, kioltott di­rekt és konszenzuális pupillareakció, hiányzó cornea-ér­­zékenység. Carotideo-cavemosus fisztula: pulzáló exophthalmus, ophthalmoplegia, diplopia, tág pupilla, csökkent látó­élesség. Traumás diplopia lehet: • mechanikus okú és • neurológiai okú: supranuclearis sérülés (contu­­sio/compressio cerebri), nuclearis, infranuclearis és intracranialis sérülés, sinus cavernosus kompresz­­szió, fissura supraorbitalis contusio, infraorbitalis károsodás. Az extraocularis izmokba és köréjük történő bevérzés megzavarja az izmok összehangolt működésének finom mechanizmusát, és átmeneti kettős látás jön létre (több­nyire felfelé és lefelé tekintéskor) a sérülést követően. Kórismézés 1. Általános betegvizsgálat (benne az idegrendszer vizsgálata is). Minden fejsérültnél az első vizsgálat integrált része kell hogy legyen: a pupillomotoros reflex, a visus és a szemmozgások vizsgálata. Adott esetben a látópálya elektrofiziológiai vizsgálatára (ERG és VEP) is sort kell keríteni.11 7. ábra. Orbita alap törés Fontos hangsúlyozni, hogy azonnal kialakuló egyolda­li pupillatágulat a. n. opticus direkt sérülése (a tágult pu­pilla fényre konszenzuálisan reagál), vagy a n. oculomo­­toroius kompressziója (sem direkt, sem konszenzuális reflex nem váltható ki) következtében alakul ki. Később észlelt egyoldali pupillatágulat fokozódó intracranialis nyomást (supratentorialis kompresszió) jelez. Kétoldali, fényre nem reagáló pupillatágulat a n. oculomotorius di­rekt sérülését jelzi (sem direkt, sem indirekt konszenzu­ális reflex nem váltható ki). Meggyőződésünk, hogy a beteg sorsa az őt először észle­lő orvos kezében van. A sürgősségi ellátás minősége, mi­lyensége döntő szerepet játszik a végleges rehabilitáció sikeres vagy sikertelen kimenetelében. 2. Az orbita fizikális vizsgálata - a külső szemizmok működésével, az exophthalmus lemérése Hertel exophthalmometerrel, a látóélesség vizsgálata, pu­pillareakciók, az orbita peremének megtapintása. 3. Képalkotó eljárások.6 A képalkotó vizsgálat objek­­tíwé teszi a klinikai vizsgálat alapján feltételezett sérülést. Ilyen röntgenjelek: a sinus maxillaris vagy a rostcsontok sejtjeinek fedettsége, a sinus maxil­laris „mennyezetéről” csüngő „csepp” vagy lelógó cisztához hasonló árnyék. Az orbitába került levegő sarló alakú és a szemgödör vetületének felső-külső részében látható - mint „csont-árnyék” felritkulás. 8. ábra. Posztoperatív röntgen kép titán lemezes osteosynthesis után Orbita- és szem traumák, határterületi kérdések a maxillofacialis sebészetben és szemészetben

Next

/
Thumbnails
Contents