Szemészet, 2011 (148. évfolyam, 1-4. szám)
2011-12-01 / 2. szám
tének mechanizmusát, és ők nevezték el blow-out-nak. Edwards publikálta 1968-ban az első belső fali blow-out törést.2 Hazánkban Bölcs 1967-ben közölt egy esetet.1 Radnót 1975-ben megjelent tankönyvében ismertette a töréstípust. Laczay és Karádi10 1974-ben 5 esetet (mindegyik alsó fali törés) publikált - ezeket „orbitabasis kiütéses törésnek” nevezve. Klenk (2010) retrobulbaris haematomát okozó arccsont- és katasztrofális kimenetelű orbitatraumákról számol be alapos és kitűnően megírt cikkében.8 Klinikai tünetek: diplopia, zsibbadtságérzés az infraorbitalis innervációs régióban, vérzéses beszűrődés a szem „környezetében”. A medialis fal törésére orbitalis emphysema, a horizontális szemmozgás zavara és eközben fellépő kettős képek jellemző - és nincs zsibbadás a n. infraorbitalis beidegzési területén. Az alsó fali törés jellemzői: verticalis szemmozgás-zavar és e mozgás közben fellépő kettős képek, a n. infraorbitalis sérülése miatt zsibbadás az innerváció területében, mindemellett jellemző röntgenjelek.12 Mindkét töréstípus esetén még: orrvérzés, periorbitalis haematoma és duzzanat. Az orbitába is történhet vérzés, pl. retrobulbarisan vagy subperiostealisan (előbbi esetben centrális, az utóbbiban excentrikus exophthalmust okozva). Az orbita töréseihez társuló sérülések A csontos orbita traumája gyakran érint társuló vagy szomszédos struktúrákat is, nevezetesen: a szem és járulékos szervek sérülése, látászavar vagy látásvesztés, fissura orbitalis superior szindróma, orbitalis csúcs szindróma, craniofacialis törések és sérülések. Traumás eredetű retrobulbaris haematoma Orbitakompartment szindrómának is nevezik - jelezve, hogy a kompartment szó (fülke, rekesz, kamra) eleve meghatározza, hogy a szemgödörbe került vértömeg „mechanikus” úton milyen nyomást gyakorol az orbitában lévő képletekre. A nagy mennyiségű vér nyomásfokozódást idéz elő az orbitában, ami az arteriae clilares posterior breves komp-80 5. ábra. CT felvételek blow-out törésről Szemészet ressziójával a nervus opticus vérkeringésének csökkenéséhez, majd megszűnéséhez, így következményesen vaksághoz is vezethet. Klinikai tünetei: hirtelen fájdalom, proptosis, chemosis/ecchymosis, a látóélesség romlása, a pupilla kitágulása, a direkt fényreflex megszűnése, az intraocularis nyomás erős növekedése. Teendő: 15-25 percen belül sebészi beavatkozást kell végezni lateralis canthotomia vagy endoszkópos látóideg-dekompresszió formájában.8,20 A szemhéjak szakadása, leszakadása, haematoma, oedema mellett ptosis is kialakulhat a m. levator palpebrae izomszakadása vagy a n. oculomotorius paresise miatt. A könnyutak, kötőhártya, szaruhártya, szivárványhártya, szemlencse, üvegtest sérülése a szemorvosok (operatőrök) előtt jól ismert már csak a szemet ért sérülések kapcsán is. Megjegyzendő, hogy a szemlencse sérülése, az üvegtesti bevérzés és retina szakadás/leválás esetén a szemészeti beavatkozást nem a primer ellátásnál, hanem kellő időben, később kell elvégezni. Mindenesetre minden teendő egyénileg, a beteghez és a sérüléses szituációhoz alkalmazkodva mérlegelendő. A retinában haemoirhagia, oedema, ruptura, sőt retinaleválás következhet be, a chorioideában is vérzés és szakadás. A ruptura bulbi szemorvosok számára nem igényel magyarázatot. Látódegsérülés Sérülést okozhat: csontsérülés, ischaemia, reaktív oedema, térfoglaló bevérzések, penetráló idegentestek. Klinikai neuro-ofthalmológiai vizsgálatokkal nem könnyen különíthető el a • reverzibilis (pl. oedema) és • az irreverzíbilis látóideg-sérülés. A látóideg-sérülésekben kiemelten fontos az időfaktor. Dekompresszió frontotemporalis vagy transethmoidalis feltárásból történhet olyan korán, amint egyáltalán csak lehet (agyszöveti károsodás!), és ez kiegészítendő gyógyszeres oedemacsökkentéssel.20 A n. opticus lefutásában az intraocularis szakasz 1 mm, az intraorbitalis 25-30 mm, az intracanalicularis 8 mm, 6. ábra. A jobb alsó egyenes szemizom incarceratioja PÁcz Miklós
