Szemészet, 2011 (148. évfolyam, 1-4. szám)
2011-12-01 / 2. szám
148. évfolyam (2011) 55 Scatterplot of K-átlag (Lenstar) against K-átlag (Pentacam) K-átlag (Pentacam) Bland Altman; K-átlag Átlag K-átlag (Ls-Pc) 3. ábra. Keratometria (A) korrelációs görbe, (В) Bland-Altman-teszt nem találtunk szignifikáns különbséget az eredmények között. A Pentacammel mért átlagos elülsőcsarnokmélység 3,44±0,48 mm volt, míg a Lenstarral ezt a paramétert átlagosan 3,45 ±0,49 mm-nek mértük (2. táblázat). A két eszköz által mért eredmények között az átlagos különbség 0,014 mm volt (2. ábra, B). A két készülék által kapott keratometriai átlagokat összehasonlítva kiváló korreláció mellett (3. ábra, A) nem találtunk szignifikáns különbséget az eredmények között. A Pentacammel mért keratometriák átlaga 43,4±1,64 D volt, míg a Lenstarral ezt a paramétert átlagosan 43,2± 1,69 D-nak mértük (3. táblázat). A két eszköz által mért eredmények között az átlagos különbség 0,2 D volt (3. ábra, B). Megbeszélés A Lenstar készülék a szemészeti diagnosztikában a legújabb eszközök közé tartozik. Újdonsága miatt a nemzetközi irodalomban még kevés tanulmány foglalkozott a készülék tulajdonságaival, pontosságával, illetve kevés szerző volt az, aki korábbi diagnosztikai módszerekkel, így például a Scheimpflug-elven működő Pentacammel összevetve tárgyalta volna a Lenstar által mért adatokat. A nemzetközi irodalomban a kutatások többsége az IOL Master mérési adatait vetette össze a Lenstar eredményeivel. A szerzők következtetései közel megegyezők voltak: erős korrelációt találtak a gépek között nemcsak a bulbushossz és elülsőcsarnok-mélység tekintetében, hanem a centrális corneavastagság tekintetében 2. táblázat. Elülsőcsamok-mélységi adatok összefoglaló táblázata ACD- ACD- R p átlag szórás (mm) LENSTAR 3,45 0,50 PENTACAM 3,44 0,48 0,896367 0,436 is.3,4,12 A Pentacam használatát 2004-ben engedélyezték az USA-ban. Azóta már számos tanulmány foglalkozott a készülékkel, és más módszerekkel összevetve is több vizsgálat született. Mindez arra utal, hogy az eszköz széleskörben egyre inkább elérhetővé válik, egyre több intézményben kerül be a mindennapos képalkotó eljárások közé, egyre inkább elfogadottabbá válik mint klinikai eszköz. A nemzetközi irodalom is a készülék hasznosságát, használhatóságát dicséri. A legtöbb tanulmány az elülsőcsarnok-mélységet és a centrális corneavastagságot vizsgálta a Pentacammel, és e paraméterek tekintetében kitűnő megbízhatóságot találtak mind egészséges és keratoconusos szemeknél.2 A nemzetközi irodalomban jelentős számú cikk foglalkozik a Pentacam és más elülsőszegmentum-képalkotó eljárás összehasonlításával. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a normál szemek esetén a Scheimpflug-módszer által mért eredmények jól korrelálnak a többi eljárás méréseivel, de azokkal nem cserélhető fel.1,1415 Ugyanakkor egyes kutatások arra utalnak, hogy bizonyos aberrációk esetén a corneatopográfiás mérések kevésbé egyeznek más képalkotók eredményeivel.11 Egy magyar kutatás a keratoconusos és normálszemek adatait vetette össze a Scheimpflug-módszer segítségével. A szerzők eredményei szerint mind a pachymetria, mind a keratometria esetén a módszer hatékonynak bizonyult a keratoconusos és a normálszemek elkülönítésében.6 Egy másik magyar tanulmány pedig a Pentacam, illetve UH által mért elülsőcsarnok-mélységi adatokat vetette össze phakiás és pseudophakiás szemek esetén. A szerzők mindkét csoportban a két módszer szignifikáns korrelációját találták, azonban a pseudophakiás szemek esetén a Pen-3. táblázat. Keratometriai adatok összefoglaló táblázata K-átlag К-szórás R p (D) LENSTAR 43,20 1,69 PENTACAM 43,40 1,64 0,918397 0,022479 ReFRAKTÍV SEBÉSZETI MŰTÉTRE JELENTKEZŐ BETEGEK BIOMETRIAI ADATAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
