Szemészet, 2011 (148. évfolyam, 1-4. szám)
2011-06-01 - Supplementum
148. évfolyam (2011) Supplementum I. 41 A kontaktlencse-viseléssel összefüggő mikrobiális keratitisek patomechanizmusa és megelőzésének lehetőségei Tapasztó Beáta, Imre László Semmelweis Egyetem, Budapest, Szemészeti Klinika, Tömő u. Az előadás célja a kontaktlencse okozta mikrobiális keratitisek epidemiológiájának, patológiájnak és megelőzésének korszerű szemléleten alapuló áttekintése. A mikrobiális keratitis az egyik legritkább, de legveszélyesebb komplikációja a kontaktlencse viselésnek. A kontaktlencse okozta keratitisek éves incidenciája a napi viselésű lágy lencséknél 2-4/10000 viselőre, míg a kiterjesztett viselés esetén 10-20/10000 viselőnként. Többsoros látásromlás 0,3-0,9 per 10000 arányában fordulhat elő. A szaruhártya sokrétű védekező mechanizmussal rendelkezik a kórokozókkal szemben. A pislogás a felszín törlésével eliminálja a mikroorganizmusokat, a könny pedig neutralizáló enzimeket és antitesteket tartalmaz. Az ép epithelium nagyon erős barriert képez a kórokozók penetrációjával szemben. A veleszületett immunitás nem specifikus a kórokozóval szemben. A könnyfilm vizes fázisában számos gyulladásellenes és antimikrobiális fehérje található. A cornea-epithelium anti-mikrobiális kationos pepiidet expresszál, mely oldja a kórokozó sejtmembránját és széles spektrumú antimikrobiális hatással rendelkezik. A cornea szerzett immunrendszere a kórokozóra már felkészült, specifikus. A szaruhártya fő antigénprezentáló sejtje a Langerhans-sejt, de az IL-2 is fontos triggere mind a humorális, mind a celluláris immunválasznak. Az előadás kitér a rizikófaktorokra, melyek ismerete jó kiindulópont lehet a megelőzésben és a gyors felismerésben. A lencsében alvás a legnagyobb rizikóval rendelkező faktor, de emellett még veszélyt jelenthet a dohányzás, a férfi nem, a fiatal kor, az alacsonyabb szociális osztálybeliség és természetesen a nem megfelelő kontaktlencse-higiénia. Pathologic response of the cornea to contact lens related microbial keratitis and its prevention Beáta Tapasztó, László Imre Semmelweis University, Budapest, Department of Ophthalmology, Tömő str. The aim of the study is to review the epidemiology, pathology and the prevention of the contact lens related microbial keratitis. Corneal microbial keratitis is one of the least common, but potentially most devastating complications for contact lens wear. The annual incidence of microbial keratitis associated with contact lens use is approximately 2-4 per 10000 wearers of daily wear and 10-20 per 10000 for users of extended wear soft contact lenses. The risk of losing vision from contact lenses is 0.3-0.9 per 10000. The cornea has multiple protective mechanisms for repelling infectious organisms. The blinking of the lids wipes the surface of the cornea pushing away organisms, the tears also contain neutralizing enzymes and antibodies. The intact corneal epithelium offers a formidable barrier against penetration of the causative agent. Innate immune system is nonspecific and memory to the infecting agent is not established. The aqueous tear layer has numerous anti-inflammatory and antimicrobial proteins. The corneal epithelium expresses cationic anti-microbial peptides, which permealize microbial membranes and have broad spectrum of antimicrobial activity. Active immune response of the cornea has specific antigens and memory for the particular antigen is established with the initial presentation. In the ocular surface the major antigen-presenting cell is the Langerhans cell, and IL-2 is a necessary trigger for both humoral and cell mediated active immune responses. Knowing the risk factors for microbial keratitis gives us a good place to start strategies for prevention. Overnight wear has been shown to be associated with excess risk of keratitis, but other risk factors include smoking, male gender, younger age, low socieconomic class, and inadequate contact lens hygiene. A Magyar Szemorvostársaság Kongresszusa
