Szemészet, 2010 (147. évfolyam, 1-4. szám)

2010-09-01 / 2. szám

147. évfolyam (2010)

55

arányát tekintve a legtöbb szerzőnél a vezető diagnózis az allergiás és az irritatív kontaktdermatitis. A nagyobb felmérések adatai szerint viszonylag jelentős az atopiás dermatitis gyakorisága (5. táblázat). Az arányok természetesen a betegbeválasztás függvényében változhatnak, de fontos, hogy ezen anatómiai régióra lokalizálódó dermatitis mely betegcsoportokat érinthet.

Szem körüli dermatitisnél a kontaktszenzibilizáció gyakorisága a korábbi adatok szerint 31,6-77% közötti, saját anyagunkban 37,8% volt. Az irodalmi adatokkal összevetve viszonylag alacsony a saját atópiás betegeink 11,6%-os és a psoriasisos betegcsoport 0,8%-os szenzibilizáltsága. Seborrhoeás dermatitises/rosaceás betegeink bizonyított kontaktszenzibilizációval történő társulása 9,4%-os, ebben a vonatkozásban a korábbi adatok erősen szórnak (5. táblázat).3,5,10,12 Viszonylag magas (25,5%) kontaktszenzibilizációs gyakoriságot tapasztaltunk szemészeti panaszokhoz társult periorbitalis dermatitis eseteiben. E betegcsoportban a kontaktszenzibilizáció feltehetően primeren is provokálhatta a klinikai tüneteket, ugyanakkor szekunder tünetként is értékelhetők.

A környezeti allergéneket tekintve vizsgálatunk szerint a nikkel-szulfát, az illatkeverékek (fragrance mix II., perubalzsam, fragrance mix I.), valamint a thiomersal és a PPD iránti szenzibilizáció volt a leggyakoribb. Az irodalmi adatok szerint a régiót érintő dermatitiseknél a nikkel és a fragrance mix I. a két leggyakoribb szenzibilizáló allergén (6. táblázat). A PPD-szenzibilizáció emelkedő gyakoriságáról és az allergénnel kapcsolatos azonnali típusú reakciók megjelenéséről az utóbbi évek felmérései is beszámolnak.2,15,16 A terápiás allergének

4. táblázat. Szemészeti kontaktallergének kontaktszenzibilizáló hatása (Brial GmbH szemészeti alap- és kiegészítő sor) (n = 166 +n=17 [10,2%])

Allergének +n %

Kokamidopropil betain

4

2,4

Klórfeniramin

1

0,6

Benzalkonium-klori-Atropin

2

1,2

Idoxuridin

2

1,2

Fenilefrin

4

2,4

Na-kromoglicinát

2

1,2

Na-EDTAPilokarpin

1

0,6

Papain

3

1,8

Acebutolol-Pindolol-Propranolol-Amerchol L 101

3

1,8

Polymixin-B

Na-diszulfit

3

1,8

Oxprenolol

1

0,6

vonatkozásában elsősorban a thiomersal kontaktszenzibilizáció emelhető ki. A nikkel okozta kontaktszenzibilizáció vezető gyakorisága nem meglepő, tekintettel a női beteganyag dominanciájára. A relevancia megítélésénél figyelembe kell venni a szemüvegek fémkeretének expozícióját, egyes kozmetikai készítmények nikkeltartalmát

5. táblázat. Szemhéj- és szem körüli dermatitis tüneteivel tesztelt betegek diagnosztikus megoszlása

Saját

vizsgálat

Amin K.A. (2006)

Ockenfels HM. (1997)

Ayala F. (2003)

Gain J.D. (2004)

Feser A. (2008)

ACD

37,8%

53,2%

52%

50,2%

77%

31,6-44,3%

ICD

57,7%

7,6%

21%

20,9%

NA

7,6-9,1%

AD

11,6%

2,9%

22%

13,5%

17%

14,1-25,0%

Seborrhoeás

9,4%

36,2%

3%

6,3%

16%

2,2-4,5%

dermatitis

Psoriasis

0,8%

3,8%

NA

2,3%

16%

0-2,3%

ACD: allergiás kontaktdermatitis, ICD: irritatív kontaktdermatitis, AD: atopiás dermatitis, NA: nincs adat

6. táblázat. Szemhéj- és szem körüli dermatitis tünetével tesztel betegek leggyakoribb kontaktallergénjei

Periorbitalis és szemhéj dermatitis Arc- és szemhéjdermatitis Saját vizsgálat Amin K.A. 2006

n=510 +n=37,8% n=105 +n=43%

Periorbitalis szemhéjdermatitis Szemhéjdermatitis Ockenfels HM. 1997 Ayala F. 2003

n=609 +n=52% n=447 +n=69%

Nikkel szulfát:12,5% Fragrance mix II.: 6,7% Perubalzsam: 5,1% Fragrance mix I.: 4,9 PPD: 3,9%

Thiomersal: 3,9%

fragrance mix I.: 28,3% nikkel-szulfát: 13,0% neomycin: 10,9%

oleamidopropyl dimethylamin: 0,9%

nikkel-szulfát: 18,5% benzoil-peroxid: 15,4% fragrance mix I.: 14,1% gentamycin: 10,4%

nikkel-szulfát: 24,9% fragrance mix I.: 6,8% kobalt-klorid: 5,3%

Szemhéj- és szem körüli dermatitis