Szemészet, 2010 (147. évfolyam, 1-4. szám)

2010-09-01 / 2. szám

56

Szemészet

és a fém festékironok provokáló hatását.10,13 Az illatkeverékek (fragrance mix I-II. és a perubalzsam) kontaktszenzibilizáló hatása e régió dermatitiseiben ismert, hiszen az aktuális trendeknek megfelelően a periorbitalis bőrfelületet rendszerint illat- és növényi anyagokat is tartalmazó krémekkel, kozmetikumokkal kezelik, sminkelik.5,7,10,11 Fontos az illatosított aeroszolok (légfrissítők, szúnyogriasztó spray-к) és illatosított füstölők, gyertyák szenzibilizáló szerepe is.

A szemészeti allergének szenzibilizáló gyakorisága, saját adataink és a szakirodalom szerint is a környezeti allergének mögé szorul.2,3,12 A relevancia azonban megfontolandó, saját anyagunkban a két leggyakrabban szenzibilizáló allergén közül a kokamidopropil bétáin felületaktív anyag, folyékony samponok, hajfestékek, tusfürdők, fürdőhabok összetevője, a fenilefrin pupillatágító, érszűkítő, alfa-l-receptor-izgató szer. Az 1,8%-os szenzibilizációs gyakoriságot produkáló papain-cisztein-proteáz, kontaktlencse-tisztító, az Amerchol® L 101 emulgens lanolinnal keresztreagálhat. A szemészeti allergének tesztelése csak biztos anamnesztikus adatok birtokában javasolt.

A szem körüli dermatitisek tesztelésének kérdései közé tartozik a megfelelő allergénexpozíció. Az utóbbi években a civilizáció vívmányaként újabb és újabb allergének jelentek meg a szem körüli bőrterületen. A tesztelésekhez így szemészeti allergénsorok, kontaktlencse-allergének és kontaktlencseoldat-allergének is alkalmazhatók. Azonban, mint azt saját vizsgálataink is mutatják, az alapvizsgálatot a leggyakoribb környezeti kontaktallergének tesztsorával kell végezni. Igen fontos a beteg anamnézise, a hajlamosító faktorok tisztázása (atópia, psoriasis, seborrhoea, rosacea), a többnyire halmozott allergének kiszűrése, így adott esetben a rutin környezeti allergéneket tartalmazó tesztsor mellett célzottan a szemészeti sor tesztelése.17 A környezeti allergének epicutan tesztelése a nemzetközileg elfogadott metodikák szerint történik, a szem körüli kontaktdermatitisek esetében az 5. és 7. napos értékelés nagyjelentőségű. A szempillafestékeket, festéklemosókat „semi open” teszt alkalmazásával vizsgálják, alkalmanként az „in loco” tesztelést is megengedve.14 A tesztelések során várható fals pozitív, irritatív reakciók kivédésére az occulsio előtt 20 perces várakozást, ill. „semi open teszt” alkalmazását javasolják, ajánlva esetlegesen a tesztkoncentrációk csökkentését is. A fals negatív reakciók elkerülésére megelőző Na-laurilszulfátos érzékenyítés, „use teszt” könyökhajlatban11,17 és provokációs ec teszt „in loco” a szemhéjon vagy „use teszt” a periorbitalis területen is megengedett.14

A teszteredmények birtokában a kezelés és a prevenció legfontosabb záloga az allergén eliminálása. E szempontból nem elhanyagolható a kéz szerepe, mivel az arctól független allergének expozíciójára is lehetőséget adhat. Az aerborn allergének elsősorban foglalkozási viszonylatban jelentősek, de a növényi porok, pollenek expozíciója a mindennapi életben is előfordul.5,10 A differenciáldiagnosztikai lehetőségek mérlegelése (irritatív bőrreakciókat is beleértve) és az igazolt allergén eliminálása után az allergénmentes kezelés következik, melynek a gyakori bakteriális szuperinfekciót is szanálnia kell.

Az allergénmentes lokális terápia komoly kihívás, mivel a rutin betegellátásban alkalmazható FoNo szemészeti készítmények is számos kontaktallergént tartalmaznak (neomycin, rifampicin, polymyxin-B, gentamycin, chloramphenicol, tetracain, thiomersal, lanolin). A szuperinfekciók elsősorban atópiás dermatitisben gyakoriak, a tünetek krónikus fennállása miatt.

Irodalom

1. Alvarez S.M., Brancaccio R.R.: Periorbital Dermatitis. Dermatitis 2006; 17: 43-44.

2. Amin K.A., Belsito D.V: The aetiology of eyelid dermatitis: a 10 year retrospective analysis. Contact Dermatitis 2006; 55: 280-285.

3. Ayala F, Fabbrocini G„ Bacchilega R„ Berardesca E., Caraffini S., Corazza M, Flori M.L., Francalanci S., Guarrera M„ Lisi P., Santucci B„ Schena D., Suppa E, Valsecchi R„ Vinczenzi C, Balato N.: Gruppo Italiano di Ricerca suile Dermatiti da Contatto e Ambientali della Societä Italiana di Dermatologia e Venereologia: Eyelid dermatitis: an evaluation of 447 patients. Am J Contact Dermatol 2003; 14: 69-74.

4. Estländer T, Jolanki R„ Kanerva L.: Occupational allergic contact dermatitis from 2,3-epoxypropyl trimethyl ammonium chloride (EPTMAC) and Kathon® LX in a starch modification factory. Contact Dermatitis 1997; 36: 191-194.

5. FeserA., Plaza T, Vogelgsang L., Mahler V: Periorbital dermatitis - a recalcitrant disease: causes and differential diagnoses. BJD 2008; 159: 858-863

6. Fisher A.A., Dooms-Goossens A.: Persulfate hair bleach reactions. Cutaneous and respiratory manifestations. Arch Dermatol 1976; 112: 1407-1409.

7. Frosch P.J., Pilz В., Andersen К.E., Burrows D. Camarasa J.G., Dooms-Goossens A., Ducombs G., Fuchs T., Hannuksela M., Laschapelle J.M., Lahti A., Maibach Н.1., Menné T., Rycroft R.J.G., Shaw S., Wahlberg J.E., White I.R., Wilkinson J.D.: Patch testing with fragrances: results of multicenter study of the European Environmental and Conatct Dermatitis Research group with 48 frequently used constituents of perfumes. Contact Dermatitis 1995; 33: 333-342.

8. Giordano-Labadie G.F., Lepoittevin J.P., Calix I., BazexJ.: Contact allergy to beta-blockers in eye drops: cross sensitivity? Ann Dermatol Venerol 1997; 124: 322-324.

9. Gain J.D., Westfall C, Ruddell D., Caplinger K.: Occupational protein contact dermatitis to cornstarch in a paper adhesive. Am J Contact Dermat 1999; 10: 83-88.

10. Guin J.D.: Eyelid dermatitis: a report of 215 patients. Contact Dermatitis 2004; 50: 87-90.

11. Herbst R.A., Uter W, Pirker C., Geier J., Frosch P.J.: Allergic and noil-allergic periorbital dermatitis: patch test results of the Information Network of the Departmenst of Dermatology during a 5 year period. Contact Dermatitis 2004; 51: 13-19.

12. Ockenfels H.M., Seemann U., Goos M.: Contact allergy in patients with periorbital eczema: an analysis of allergens. Data recorder by the Information Network of the Departments of Dermatology. Dermatology 1997; 195: 119-124.

13. Sainio E-L., Jolanki R. Hakala E., Kanerva L.: Metals and arsenic in eye shadows. Contact Dermatitis 2000; 42: 5-10.

14. Schlotmann К., Goerz G., Straube A.M., Schürer N.Y.: In-loco-Epikutantestung bei Verdacht auf allergisches Lidekzem. Allergologie 1996; 19: 103.

Pónyai Györgyi