Szemészet, 2010 (147. évfolyam, 1-4. szám)
2010-09-01 / 2. szám
Szemészet 147. évfolyam (2010) 51 Semmelweis Egyetem, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika (igazgató: Kárpáti Sarolta tanszékvezető egyetemi tanár) közleménye Szemhéj- és szem körüli dermatitis Pónyai Györgyi, Németh Ilona, Hídvégi Bernadett, Sas Andrea, Kárpáti Sarolta, Temesvári Erzsébet Célkitűzés: A szerzők 510, szem körüli dermatitis tünetei miatt epicutan próbákkal tesztelt beteg adatait dolgozták fel a leggyakoribb szenzibilizáló allergének feltérképezése céljából. Módszer: A vizsgálatok környezeti és szemészeti kontakt-allergénsorokkal történtek a mindenkori nemzetközi előírásoknak megfelelően. Eredmények: A tesztelt betegek 37,8%-ánál bizonyítottak kontaktszenzibilizációt, szemhéj-dermatitisben 63,2%-ban, periorbitalis dermatitisben 41,6%-ban és atópiás dermatitishez társult periorbitalis dermatitis eseteiben 45,8%-ban. Seborrhoea, rosacea tüneteinél a kontaktszenzibilizáció 22,9%-os volt. Szemészeti panaszokhoz társuló periorbitalis dermatitis eseteiben a betegek 25,5%-a volt kontaktszenzibilizált. A provokáló allergének közül a környezeti kontaktallergének domináltak (nikkel-szulfát 12,5%, fragrance mix II. 6,7%, fragrance mix I. 4,9%, perubalzsam 5,1%, PPD és thiomersal 3,9%). A szemészeti sor allergénjeinek gyakorisága nem haladta meg az 2,4%-ot (kokamidopropil bétáin, fenilefrin). Következtetés: Szemhéj- és szem körüli dermatitis esetén a provokáló allergén kiszűrésének céljából a kivizsgálást eredményeink alapján a környezeti kontaktallergének tesztsorával kell kezdeni, a szemészeti allergének szenzibilizáló gyakoiisága a környezeti allergénekhez viszonyítva nem jelentős, tesztelésük csak biztos anamnesztikus adatok birtokában javasolt. Kulcsszavak: szem körüli dermatitis, kontaktszenzibilizáció, környezeti és szemészeti allergének Pónyai Gy, Németh I, Hídvégi B, Sas A, Kárpáti S, Temesvári E: Eyelid and periorbital dermatitis Aim: The mapping of common environmental and ophthalmologic contact allergens in 510 patients with eyelid and periorbital dermatitis. Methods: Patch tests were carried out with series of environmental and ophthalmological contact allergens according to the international recommendations. Results: Contact sensitization was detected in 37.8% of the patients, with the highest frequencies in eyelid dermatitis (63.2%), periorbital dermatitis (41.6%) and periorbital dermatitis associated with atopic dermatitis (45.8%). With symptoms of seboirhoea and rosacea, contact sensitization was proved in 22.9%. In cases of periorbital dermatitis associated with ophthalmological symptoms, contact sensitization was demonstrated in 25.5%. The eliciting contact allergens revealed the dominance of environmental contact allergens (nickel sulfate 12.5%, fragrance mix II 6.7%, balsam of Peru 5.1%, fragrance mix I 4.9%, PPD and thiomersal 3.9%). The frequency of the allergens of the ophthalmologic series did not exceed 2.4% (cocamidasopropylbetain and phenylephrine). Conclusions: Environmental contact allergens should be considered as provoking factors in cases of eyelid and periorbital dermatitis. The frequency of contact hypersensitivity to ophthalmologic contact allergens is not significant; the testing of ophthalmologic series is suggested only in cases with a typical medical history. Key words: eye dermatitis, contact sensitization, environmental and ophtalmologic contact allergens A szem körüli kontaktdermatitisek a betegellátás napi gyakorlatában kontaktconjunctivitis, kontaktallergiás és/ vagy irritatív szemhéj- és periorbitalis dermatitis, ill. ezen tünetek kombinációjával jelentkezhetnek. A differenciáldiagnózist nehezíti, hogy számos bőrbetegség esetén e területen hasonló tüneteket észlelhetünk, valamint hogy az allergiás és irritatív dermatitis további Köbner-jelenségeket válthat ki. A psoriasis, atópiás dermatitis (AD), seborrhoeás dermatitis, rosacea, dermatomyositis bőrtünetei, valamint az elsődleges és a szekunder bakteriális és gombás fertőzések is színesíthetik a klinikai képet (1., 2. ábra).'011 A szemhéjon kialakuló irritatív és/vagy allergiás bőrreakciókra a terület anatómiai jellegzetessége, az igen vékony (0,55 mm-es ) dermis is hajlamosít (az arc területén a dermis kb. 2 mm).10,20 A régióra jellemző fokozott bőrpenetráció elsősorban a nőknél, gyermek- és időskorban jellemző. További prediszponáló tényezők e bőrfelületen a fejbőrön és az arcon alkalmazott tisztálkodó- és kozmetikai szerek, illetve a kézujjakkal felvitt, környezetben található irritáló és allergizáló anyagok (3. ábra). Utóbbiak közül kiemelkedően fontosak az aerborn pollen- és porallergének.3'5,10 Pónyai Györgyi: Szemhéj- és szem körüli dermatitis
