Szemészet, 2010 (147. évfolyam, 1-4. szám)
2010-05-01 / 1. szám
Szemészet 147. évfolyam (2010) 41 Pest-megyei Flór Ferenc Kórház, Szemészeti Osztály (osztályvezető: Dr. Nemes János),' Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet, Szemészeti Osztály (osztályvezető: Dr. Vámosi Péter)2 közleménye Phacoemulsificatiós sebkészítés radiális keratotomia után Nemes János,1 Tönköl Tamás2 Célkitűzés: A scleralis alagútseb alkalmazásának vizsgálata az intraoperativ és posztoperatív komplikációk szempontjából olyan szürke hályogos betegek esetében, akiknél korábban radiális keratotomia történt. Betegek és módszer: Három beteg négy szemén történt szürkehályog-műtét phacoemulsificatiós módszerrel. A választott sebkészítési módszer a scleralis alagútseb volt. Rögzítették az intraoperativ és posztoperatív komplikációkat. Eredmények: Valamennyi esetben a műtét lefolyása eseménytelen volt, a seb elhelyezkedése nem okozott problémát a szemlencse eltávolítása és a műlencse-beültetés során. A korábbi radiális keratotomia hegei nem nyíltak meg. A korai és késői posztoperatív időszak minden esetben eseménytelen volt. Következtetés:/! scleralis alagútseb használatát a clear cornea seb kiszorította a phacoemulsificatiós sebkészítéskor. Radiális keratotomia utáni szürkehályog-műtétek esetében azonban biztonságosabbnak tűnik a scleralis alagút technika. Kulcsszavak: radiális keratotomia, catarcta, scleralis alagútseb Nemes J, Tönköl T: Phacoemulsification wound technique after radial keratotomy Aim: Investigation of the use of scleral tunnel wound in cataract cases having previous radial keratotomy operation focusing on intraoperative and postoperative complications. Patients and methods: Four eyes of three patients were operated by phacoemulsification. Scleral tunnel wound was the chosen wound technique. Intraoperative and postoperative complications were registered. Results: The operating procedure was uneventful in all cases. Location of the wound didn’t cause any problem during removal of the lens and intraocular lens implantation. The scars of previous radial keratotomy didn’t open. Early and late postoperative period were uneventful in all cases. Conclusions: Clear comeal wound technique squeezed out the use of scleral tunnel wound in phacoemulsification cases. Otherwise scleral tunnel technique seems safer in cataract cases after radial keratotomy. Key words: Radial keratotomy, cataract, scleral tunnel wound A szürkehályog-sebészeknél egyre nagyobb számban jelentkeznek azok a betegek, akiknél korábban refraktív szemészeti beavatkozást végeztek. Az ilyen betegek első hulláma azokból áll, akik radiális keratotomia műtéten estek át rövidlátás miatt. Ismert, hogy a radiális keratotomia során készített bemetszések meggyengítik a szemgolyó falát, és akár évekkel a műtét után fizikai behatásra megnyílhatnak.7,9 A jelenleg legelfogadottabb sebkészítési mód phacomulsificatio során a clear cornea seb. Radiális keratotomián átesett betegek esetében azonban gondot okozhat a clear cornea seb pozicionálása, különösen sűrűn elhelyezkedő hegek esetében, mivel a clear cornea seb és a korábbi keratotomiás heg találkozásánál a cornea berepedhet.1,3 Az alábbiakban egy korábban alkalmazott sebkészítési technikát, a scleralis alagútsebet mutatjuk be olyan szürke-hályogos betegeknél, akiknek szemészeti anamnézisében radiális keratotomia szerepel. Betegek és módszer Osztályunkon a 2009-es évben három olyan beteg négy szemén történt phacoemulsificatio és hátsó csarnoki műlencse beültetése szürke hályog miatt, akiknek szemészeti anamnézisében évtizedekkel korábban kétoldali radiális keratotomia (RK) műtét szerepelt rövidlátás miatt. A betegek adatait az 1. táblázat tartalmazza. Valamennyi szürkehályog-műtét során először a kötőhártyát nyitottuk meg a limbusban. Ezt követően háromlépcsős, 3,2 mm széles és kb. 3 mm hosszú scleralis alagútseb elkészítése történt kb. X óránál. A clear cornea segédnyílást 20 G lándzsa segítségével I és II óra között, a RK hegei alakítottuk ki. Viszkoelasztikus anyag injektálása után folytonos cirkuláris capsulorhexis és hydrodissectio következett. A phacoemulsificatiót követően hajlítható hidrofil akril műlencsét injektáltunk, szintén viszkoelasztikus anyag védelmében. A műtét végén a scleraseb és a kötőhártyaseb zárása felszívódó varrattal történt. A követési idő 2 és 6 hónap között változott. Megfigyeltük az esetleges intraoperativ és posztoperatív komplikációkat. Eredmények Valamennyi esetben a műtét lefolyása eseménytelen volt, a seb elhelyezkedése nem okozott problémát a szemlencse eltávolítása és a műlencse-beültetés során. A korábbi radiális keratotomia hegei nem nyíltak meg. A korai és késői posztoperatív időszak minden esetben eseménytelen volt. A posztoperatív látásélességi értékek az 1. táblázat utolsó oszlopában láthatók. Nemes János: Phacoemulsificatiós sebkészítés radiális keratotomia után
