Szemészet, 2009 (146. évfolyam, 1-4. szám)
2009-10-01 / 3. szám
146. évfolyam (2009) 115 %/év kezelés előtt Évenkénti változások kezelés alatt (norm. %) 13,33 15 17 19 21 83,1 76,5 51,4 44,1 27,6 18,2 %/év kezelés alatt p-érték +0,64 0,02 +1,00 0,11-0,60 0,01-0,10 0,08-2,80 0,03-4,10 0,13 Kezelés éve Kor(év) Betegek száma (vizsg. száma) MS (Octopus) 12 12 12 10 9 8 5 5 5 (48) (44) (60) (36) (36) (24) (22) (18) (20) Ossz.: 308 ERG 5 6 7 6 6 6 5 5 4 (10) (26) (34) (28) (26) (30) (22) (22) (18) Ossz.: 216 Ha. ábra. 12 „fiatalabb” RP-beteg mérési értékeinek évenkénti változása a normálérték százalékában, 5paraméterben (lel. A mérési adatok értékelése, „B” módszer) Eredmények (3. táblázat, 2. ábra, 4. táblázat) Az ERG a és b implicit idői a kezelés előtti spontán megnyúlásukat követően a kezelés alatt irányukat megváltoztatva szignifikánsan rövidültek. Ez a változás abszolút javulásként értékelhető. Az ERG-amplitúdók romlási sebessége mind az a mind a b/deg2 tekintetében a kezelés alatt szignifikánsan és klinikailag is jelentősen mérséklődött; ugyanez a mérséklődés - a szignifikanciát megközelítően - a centrális látótér romlásában is megnyilvánult. Ez utóbbi változások relatív javulást képviselnek. Az eredmények szignifikanciája: noha mindkét alcsoportban valamennyi paraméterben jelentősen mérséklődött a funkcióromlás, a relatív javulások, főként az idősebb csoportban, nem érték el a szignifikanciát (21a. és 2/b. táblázat). A két csoport adatainak összevonása azonban valamennyi paraméterben szignifikanciát eredményezett (3. táblázat). Tovább összegezve mind a 125 adatpárt (25 beteg 5 paraméterének egybevonásával): kezelés előtt -4,48%/év, kezelés alatt -0,92%/év változást kapunk, p<0,01. Ez egyértelművé teszi, hogy a mérési adatok többsége ugyanazt a javulásra vonatkozó információt hordozza. így a bizonyítottság mértéke az adatszámmal arányosan nő. A kezelt betegek paraméterenként elért eredmény szerinti megoszlását a 4. táblázat szemlélteti. A kezelésre jól reagált 13, mérsékelten javult 8, inkább romlást mutatott 4 beteg. Egy beteg valamennyi paraméterben abszolút pozitív változást produkált (18), egy pedig mindegyikben negatív eredményt (5). Nem találtunk összefüggést a betegek öröklési típusa és kezelési eredménye között. Megbeszélés Az önkontroll elvben megbízhatóbb viszonyítási alap, mint a kétmintás (kontrollcsoportos) egybevetés, mivel azonos egyedek korábbi adataihoz viszonyítjuk a később mérteket. Esetünkben a nehézséget az okozza, hogy a születéskor feltételezett 100%-os funkciókapacitás, bár Autoimmunitás retinitis pigmentosában
