Szemészet, 2008 (145. évfolyam, 1-4. szám)

2008-05-01 / 1. szám

145. évfolyam (2008) 23 lően végzett érzéstelenítés. Ezen esetekben intraoperativ fájdalomról nem is beszélhetünk. Ezt kiküszöbölhetjük a felszíni anesztetikum megfelelő módon történő alkal­mazásával. Vizsgálatunkban az intraoperativ fájdalmat jelző bete­gek aránya megfelel az irodalomban, illetve egy koráb­ban megjelenő tanulmányunkban7 közölt eredményekkel. A fájdalmat az oxybuprocain-csepp ismételt használata szinte azonnal (5 másodpercen belül) megszüntette. En­nek hátterében nem tartjuk valószínűnek az iris vagy a corpus ciliare direkt érzéstelenítését, hiszen az érzés­telenítő ilyen gyorsan nem kerülhetett megfelelő kon­centrációban az elülső csarnokba. A phacoemulsificatio alatt érzett, hirtelen megnövekedett folyadékáramlás, az előző fázisokhoz képest idegennek, hangosabbnak meg­élt zaj szerepet játszhat a fájdalom, illetve a kellemetlen érzet kialakulásában. A beteg számára szóban is jelzett érzéstelenítőalkalmazásnak pszichés hatása is lehet a gyógyszertani hatása mellett. Az irodalomban hangsúlyt kap az intraoperativ verbális kommunikáció és a zene az intraoperativ fájdalom- és szorongáscsökkentésben.413 Másik lehetőség, hogy bizonyos anatómiai szituációk mellett (pl. mélyen ülő bulbus) a seb phacoemulsificatio alatt bekövetkező vongálása okozza a fájdalmat, melyet a felszíni érzéstelenítés blokkol. Összefoglalás A hatékony felszíni anesztézia érdekében szükséges mű­tét előtt tájékozódni a beteg műtéti elvárásairól, pszichés statusáról, ezen típusú érzéstelenítéshez való hozzáállá­sáról. Fontos, hogy a páciens higgyen a cseppérzéstelení­­tés megfelelő érzéstelenítő hatásában. Ela ezt nem sike­rül elérni, érdemes más anesztéziái módot javasolni. Cseppérzéstelenítésben végzett műtét során jelentke­ző fájdalom ismételt cseppentéssel megszüntethető. Int­­racameralis lidocain alkalmazását ennek elégtelensége vagy szövődményes műtét esetén tartjuk szükségesnek. A felszíni anesztéziát gyakorlott operatőröknek ajánl­juk várhatóan komplikációmentes műtétekhez. Ezen eredmények tükrében az intra- és perioperatív időszakban történő orvos-beteg közötti kommunikáció jelentőségére szeretnénk a figyelmet felhívni. Irodalom 1. Boeazaart A., Berry R., Nell M.: Topical anesthesia versus retrobulbar block for cataract surgery: the patients' perspective. J Clin Anesth 2000; 12: 58-60. 2. Chuang L.H., Yeung L., Ku W.C., Yang К J., Lai C.C.: Safety and efficacy of topical anesthesia combined with a lower concentration of intracameral lidocain in phacoemulsification: paired human eye study. J Cataract Refract Surg 2007; 33: 293-296. 3. Crandall A.S., Zabriskie N.A., Patel B.C.K., Bums T.A., Mamalis N, Malmquist-Carter L.A., Yee R.: A comparison of patient comfort during cataract surgery with topical anesthesia versus topical anesthesia and intracameral lidocain. Ophthalmology 1999; 106: 60-66. 4. Cruise C.J, Chung F, Yogendran S., Little LX: Music increases satisfaction in elderly outpatients undergoing cataract surgery. Can J Anaesth 1997; 44: 43-48. 5. Eke T, Thompson J.R.: Serious complications of local anaesthesia for cataract surgery: a one-year national survey in the United Kingdom. Br J Ophthalmol 2007; 91: 470-475. 6. Friedman D.S., Bass E.B., Lubomski L.H., Fleisher L.A., Kempen J.H., Magaziner J., Sprintz M., Robinson K., Schein O.D.: Synthesis of the literature on the effectiveness of regional anesthesia for cataract surgery. Ophthalmol 2001; 108: 519-529. 7. Gombos К., Jakubovits E., Kolos A., Salacz Gy., Németh J.: Vajon jobb-e a cseppérzéstelenítés a phacoemulsificatios műtétekhez? Szemészet 2006; 143: 175-181. 8. Jacobi P.C., Dietlein T.S., Jacobi F.K.: A comparative study of topical vs retrobulbar anesthesia in complicated cataract surgery. Arch Ophthalmol 2000; 118: 1037-43. 9. Kerschner R.M.: Topical anesthesia for small incision self sealing cataract surgery. A prospective evaluation of the first 100 patients. J Cataract Refract Surg 1993; 19: 290-296. 10. O’Brien P.D., Fulcher T, Wallace D., Power W: Patient pain during different stages of phacoemulsification using topical anesthesia. J Cataract Refract Surg 2001; 27: 880-883. 11. Patel B.C.K., Bums T.A., Crandall A., Shomaker S.T., Pace N.L., van Eerd A., Clinch T.: A comparison of topical and retrobulbar anesthesia for cataract surgery. Ophthalmology 1996; 103: 1196-203. 12. Roberts T, Bytell K.: A comparsion of cataract surgery topical anaesthesia with and without intracameral lignocain. Clin Experiment Ophthalomol 2002; 30: 19-22. 13. Papp L.T., Tamási P, Majláth G., VagyóczkyA.: Felszínes érzéstelenítéssel szerzett tapasztalataink phacoemulsificatióval végzett hályogműtétek eseteiben. Szemészet 1998; 135: 15-17. 14. Yaylali V, Yildrim C., Tatlipinar S., Demirlenk Arik S., Ozden S.: Subjective visual experience and pain level during phacoemulsification and intraocular lens implantation under topical anesthesia. Ophthalmologica 2003; 217: 413-6. Levelezési cím: Dr. Kálmán Réka Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika 1085 Budapest, Mária u. 39. E-mail cím: reci2@freemail.hu Fájdalomérzés felszíni anesztéziában végzett szürkehályog-műtét közben

Next

/
Thumbnails
Contents