Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)
2007-03-01 / 1. szám
Szemészet a nagy sebességű fotográfiai elemzéssel.30 Ezenkívül Ryan és mtsai75 nemrégiben fejlesztették tovább az infravörös pislogáselemzőt, melynél a 62,5 Hz-en pulzáló infravörös fényt emittáló dióda és egy szilikon infravörös fotodióda szinkron demodulálja a regisztrált jeleket és kiszűri a háttérzajt. Bár a mágneses „search coil” módszer a szemhéjak mozgásának legrészletesebb vizsgálatát teszi lehetővé, a humán startle-reakciókat leggyakrabban az OO izom kontrakciója által kiváltott elektromos jelek rögzítésével (elektromiográfia: EMG) tanulmányozzák napjainkban. Az EMG a gyenge izomaktivitást, illetve annak egyes komponenseit is detektálni tudja.9 Az alsó szemhéj bőrére helyezett 10 mm átmérőjű EEG (elektroenkefalográfia) -elektródákból, és a homlokra helyezett földelő elektródból álló rendszer segítségével mérhető a pislogás gyakorisága és a pislogások között eltelt idő.2 A kis (általában 2 mm-es) átmérőjű elektródok 2. ábra. A szemhéjra rajzolt referenciapontok segítségével külön megvilágításnál, álltartóban fixált fejen gyorskamerás felvételekkel rögzíthető a szemhéjak mozgása. A pislogás záró fáziása során a felső szemhéj lefelé és befelé mozgása (0,1 mp) közben az alsó szemhéj befelé mozdul, majd a pislogás nyitó fázisában a felső szemhéj kifelé és felfelé (0,2 mp), mialatt az alsó szemhéj kifelé mozog használata lehetővé teszi a szemhéj mozgásokkal szimultán adatrögzítést.30 A regisztrátumok különböző szoftverekkel történő feldolgozása éppoly sarkalatos pontja lehet a mért paramétereknek, mint a mérőeszközök helyes kalibrálása.9 Más módszerek, mint pl. a felső szemhéj merevségének (stiffness) és viszkozitásának meghatározása céljából a szemhéjra hirtelen mozdulattal felhelyezett súly hatására létrejött elmozdulás, illetve annak legnagyobb sebességének mérése30 klinikailag kevésbé relevánsak. 4. A pislogás definíciója és fajtái A pislogás a két szemrés együttes záródása a felső és az alsó szemhéj palpebralis részének elmozdulása következtében. Ha ugyanez a jelenség csak az egyik szemen megy végbe, azt kacsintásnak hívjuk. 4.1. Spontán nyugalmi pislogás Éber felnőtteknél spontán pislogás során a szemhéjak mozgása folyamatos, kétoldali és periodikus, rendszeres időközönként követi egymást, melynek kiváltásában egyértelmű külső stimulus vagy belső szándék nem játszik szerepet.30 Spontán, nyugalmi körülmények között, mikor a titokban megfigyelt személy nem koncentrál valamilyen tárgyra, hozzávetőlegesen 1:4 arányban fordul elő teljes és részleges pislogás, mikor a felső és az alsó szemhéjszél nem érinti egymást.22 A spontán pislogások általában rövidebb ideig tartanak az akaratlagos pislogásoknál, melyek nagyobb része teljes pislogás. Ez utóbbi esetben a szemhéjak által megtett út nagyobb, illetve a nyitás és a zárás között eltelt idő is hosszabb, gyakran 30 ms is lehet.22 A spontán pislogások időtartama és variabilitása nagyobb, mint a reflexes pislogásoké.91 Felnőttek pislogási gyakorisága nagy egyéni különbségeket mutat (percenként 10-20 alkalommal pislognak), ugyanakkor egyazon személynél viszonylag konstans103 (2. táblázat). 2. táblázat. Különböző pislogásfajták és jellemző paramétereik Spontán pislogás Akaratlagos pislogás Reflexes pislogás Kiváltó stimulus „központi pacemaker” frontalis/ parietalis cortex felőli iniciáció külső küszöb feletti inger Inkomplett/komplctt pislogások aránya 75/25 10/90 X Egy pislogás időtartama 100-150 ms, nagy egyéni variabilitás 200-250 ms kb. 200 ms, stimulus intenzitásával nő Pislogások gyakorisága 10-20/perc 0-14/perc X Pislogások között eltelt idő (interblinking time) 1-10 s 4-60 s X Elektromiográfiás regisztrátum intenzitása kisebb nagyobb legnagyobb Veres Amarilla
