Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)

2007-03-01 / 1. szám

144. évfolyam (2007)

4.2. Reflexes pislogás

Bármely külső (mechanikus, akusztikus, vizuális, elektromos) stimulus következtében létrejött pislogást reflexes pislogásnak nevezünk. Emberben és főemlősökben ez a reflex kétoldali, egyéb állatokban pedig egyoldali. A reflex pislogás gyakran csökkent lehet, amennyiben a spontán pislogás frekvenciája magas.45 A n. trigeminus supraorbitalis ágának perkután elektromos stimulációja révén kiváltott pislogási reflex egy nociceptív reflex. Az inger hatására az izomban létrejött 3 fázisban lezajló elektromos aktivitásválaszokat egyezményesen R (response) betűvel jelölik. Elektromiográfiás mérésekkel a korai, RÍ válasz viszonylag állandó latenciaidő (10,5 ms) után az ingerlés helyétől ipszilateralisan, a későbbi R2 válasz 25-35 ms latenciaidővel bilaterálisán mérhető a m. orbicularis oculin elhelyezett tűelektródokon. Az R2 válasz felelős a pislogás során létrejött szemhéjzárásért, melynek hossza együtt nő a stimulus intenzitásának fokozódásával. Az R3 válasz bilateralis, főleg nociceptív afferens rostok ingerlése során jelentkezik 70-90 ms latenciaidő eltelte után, időtartama körülbelül 200 ms, továbbá viszonylag gyorsan habituálódik.9

4.3. Akaratlagos pislogás

Akaratlagos pislogásról beszélünk, mikor a pislogás létrejöttében a kérgi iniciáció dominál. Az akaratlagos pislogás amplitúdója általában nagyobb, illetve az elektromiográfiás jeleket is hosszabb ideig lehet regisztrálni, mint spontán pislogásnál. Ugyanakkor a pislogás időtartama a reflexes pislogásnál hosszabb.

5. A pislogás leírása

5.1. A pislogás „záró fázisa”

A szemhéj zárása („záró fázis”) egyetlen, egyenletes mozgás, mely kiváló példája lehet a gyors mozgásoknak. A mozgás leírásához az alábbi jellemzők közül legalább kettő ismerete szükséges: amplitúdó, maximális sebesség, időtartam.30 A múlt század elején készült felvételek alapján a szemhéj zárása átlagosan 0,05 szekundumig tart, ezt követően 0,15 s időig marad zárt a szemrés, és 0,2 s-ot vesz igénybe a szemhéjak emelése.23 Nagyobb amplitúdójú szemhéjmozgások során a „záró fázis” hossza inkább csökken, mint nő, illetve ezzel párhuzamosan a maximális sebesség is nagyobb.30

Szemhéjzáráskor 10,3 Hgmm átlagos nyomás nehezedik a szemfelszínre a szemhéjak által.58 A szemrés zárásakor embernél a felső szemhéj medialis és lefelé irányú mozgást végez, míg nyúlban és tengerimalacban ugyanennek az izomnak lateralis és lefelé irányuló elmozdulása van.30 Emberben az alsó szemhéj főleg medialis irányban mozog,22,30 ez segíti a szövettörmelékek medialis canthus felé való továbbítását, illetve időnként egy 1-2 mm-es lefelé irányuló mozgás is megfigyelhető.22 Nyúlban és tengerimalacban pedig inkább felfelé és enyhén médiái felé. A szemhéjak eltérő húzóirányainak ellenére mindhárom fajban hasonló a szemhéjak mozgásának dinamikája.30 Egyesek leírása szerint22 az alsó szemhéj lateralis irányú mozgása összesen mintegy 2-5 mm, ami a felső szemhéj süllyesztésével szinkron megy

végbe. A tekintés irányától függően változik pislogáskor a felső szemhéj merevsége, illetve viszkozitása.30 Saját gyorskamerás mérési eredményeinknél ugyanakkor a pislogás első szakaszában (0,1 mp) a felső szemhéj lefelé és befelé, illetve az alsó szemhéj befelé mozgott, továbbá a második szakaszban (0,2 mp) a felső szemhéj kifelé és felfelé, míg az alsó szemhéj kifelé mozgott (3. ábra).

A felső szemhéj mozgása záráskor fokozatosan gyorsul, a maximális sebességet a vizuális axison való áthaladáskor éri el, majd fokozatosan lassulva éri el az alsó szemhéjat. Az OO izom szintén részt vesz a pislogásban, de nem aktív résztvevője a lefelé irányuló szakkádszerű szemmozgásokat kísérő szemhéjmozgásoknak. A szemek zárása és zárva tartása tartós OO izomtevékenység eredménye, ezzel szemben lefele nézéskor az előbbivel majdnem megegyező amplitúdójú, de szemrészárást nem okozó szemhéjmozgás során az izomnak nincsen EMG-aktivitása. Ez könnyen belátható, mivel a lateralis canthusra helyezett ujjunkkal erős rángás (az OO izom kontrakciója) érezhető pislogáskor, míg felfelé vagy lefelé nézéskor ez az érzet elmarad, akármilyen hoszszú pályát is jár be szemünk.30 Ezután a szemhéj rövid ideig mozdulatlan, majd a szemhéj gyorsulva nyit felfelé.

5.2. A pislogás „nyitó fázisa”

A szemhéj nyitása („nyitó fázis”) a zárásnál lassúbb, és egy kezdeti gyors, valamint egy későbbi lassabb szakaszra osztható. Nyitáskor az alsó szemhéj először temporal felé, azaz nyugalmi helyzet irányába tér ki. Az alsó szemhéj helyzetének visszaállása általában több száz ms-mal előbb indul, mint a felső szemhéj emelésének kezdete.22 Újabb módszerek alapján emberben pislogáskor a szemhéjak 2 mm-es elmozdulása 86±47 ms alatt megy végbe, melynek maximális sebessége 44,1 ±10 mm/s, míg tengerimalacban ugyanez a mozgás közel kétszer olyan gyorsan zajlik le. Emberben a „nyitó fázisban” a szemhéjak 2 mm-es elmozdulásának maximális sebessége 21,5±18 mm/s, illetve 200±50 ms időt vesz igénybe. Spontán pislogáskor a szemhéjak elmozdulása általában nem haladja meg a 6 mm-t.30 Más munkacsoport22 szerint pedig a felső szemhéj maximális kitérése 5-13 mm, melyet legfeljebb 8-30 cm/sec-os sebességgel tesz meg. A „nyitó fázisban” a felső szemhéj mozgása valószínűleg megegyezik azzal a mozgással, melyet a mechanikusan lefelé húzott szemhéj elengedéskor végez felfelé.30 A LPS tónusos aktivitásának csökkenésekor mérséklődik a felső szemhéjra ható húzóerő.

5.3. A szemgolyó mozgása pislogás során

Az 1823-ban leírt Bell-jelenség a szemgolyó rövid felfelé történő elmozdulása a pislogás során,5 mely a m. rectus superior fázikus összehúzódásának köszönhető.29 Különböző kísérletekben pislogáskor a szem felfelé mozdulásának mértéke eltérő. Miles57 fotográfiás vizsgálatai szerint a pislogás „záró fázisában” a szem 10-15°-kal felfelé és nasal felé fordul, míg elektrookulográfiás vizsgálatok szerint a felfelé rotáció mértéke eléri a 60°-ot is.82 Doane és mtsai22 pislogások gyors filmfelvétellel való elemzésénél a spontán pislogások alkalmával nem tudták regisztrálni a szemgolyó elmozdulását, csak akaratlagos pislogásokkor írtak le posterior-anterior irányú, 0,7-1,6 mm közötti elmozdulást.

A PISLOGÁS KLINIKAI IELENTŐSÉGE