Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)
2007-03-01 / 1. szám
morfizmus) hordozása is hajlamosító tényező lehet. Ez utóbbit jelenleg is vizsgálják. Esetünkben sem a lézer típusa, sem az alkalmazott sebészi technika fajtája nem mutatott összefüggést a nyomásemelkedéssel. Egyedül az említésre méltó, hogy fluorometolon használat esetén lényegesen ritkábban volt tapasztalható a szemnyomás emelkedése (kb. 7%) a prednizolon acetát használatához képest (kb. 43%). A legtöbb esetben ez az emelkedés nem haladta meg a 28 Hgmm-t, és a szteroid elhagyása után egy hónappal a nyomás normalizálódott. Jelentős emelkedés esetén a betegek szemnyomáscsökkentő szemcseppet (0,5% timolol maleát, és/vagy dorzolamiddal kombinálva) kaptak. Subepithelialis homály A kialakuló subepithelialis lokalizációjú homályok a posztoperatív 1-3 hónap között mutatták klinikailag és szubjektíve is a legsúlyosabb tüneteket. A hypermetropiás szemek kezelését követően a posztoperatív homályok eltérnek a myopiás kezelést követő homályoktól. Utóbbi esetben a kezelés átmérőjében egyenletes korong alakú, míg vizsgálatunk során gyűrű alakú (6 mm-es átmérő, 1,5-2,0 mm-es vastagság) homályok fordultak elő. A három alkalmazott lézer típusa nem befolyásolta a kialakult homály mértékét és előfordulási gyakoriságát. A fotoabláció mélységével viszont összefüggést észleltünk, azaz a magasabb korrekciót igénylő szemek esetén a homály gyakrabban jelentkezett (körülbelül a kezelt szemek egynegyedében) és általában regresszióval is együtt járt. Egyéb szubjektív panaszok A refraktív sebészeti beavatkozások a szem mezopikus funkcióját (szürkületi vagy sötétségben észlelt látásélesség) valamelyest ronthatják. Ennek oka, hogy a kezelési átmérő nem érinti a cornea teljes átmérőjét, ezért mezopikus körülmények között, illetve sötétben - kitágult pupilla esetén - a betegek egy része gyakran számol be káprázási panaszokról. Ezek leggyakrabban az éjszakai vezetés esetén okozhatnak gondot. A páciensek többségénél ezek a panaszok az idő múlásával csökkennek, valamint hozzászoknak ehhez az új minőségű látáshoz. Vizsgálatunkban a PRK-val kezelt betegek esetén az alkalmazott lézer típusa itt sem mutatott összefüggést a káprázási tünetekkel. Pusztán a magasabb dioptriájú tartományban volt megfigyelhető ezek gyakoribb előfordulása. Megbeszélés Vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy hypermetropiás szemek esetén vajon hozott-e javulást az eredményekben a lézerek egyre újabb generációinak megjelenése. Az eredmények összehasonlításának, valamint a kezelhetőség felső dioptriahatárainak meghatározása érdekében összehasonlítottuk az alacsony és a magas preoperatív refrakciós hibájú csoportokat. A hypermetropiás szemek PRK-kezelésének kedvező tapasztalatairól Dausch számolt be először 1993-ban.14 Későbbiekben azonban kiderült, hogy a kezdeti optimizmust nem igazolták a hosszú távú eredmények, a pásztázó módszer esetén +3,5 D képezte a kezelés felső határát, efelett regresszióval a legjobb korrigált látóélesség csökkenésével kellett számolni.5 1998 óta egy merőben új lézersugár-adagolási technika áll rendelkezésünkre, az ún. repülőpont-technika,14 amelylyel a kezdetek óta úgy tapasztaltuk, hogy a hypermetropiás kezelések pontosabbá és tartósabbá váltak, a kezelhetőség határa megnövekedett. Az ismertetett eredményekből látható, hogy a flying spot technikával operált csoport eredményei minden összehasonlításban jobbak, mint a scanning csoport eredményei. A különbség elsősorban a +3,5 D feletti csoportok között szembetűnő. +3,5 D-ig a scanning technika eredményei elfogadhatók, efelett a dioptriaérték felett azonban nagy aranyú regresszióval, a legjobb korrigált látóélesség csökkenésével, a páciensek jelentős részét érintő káprázási panaszokkal kell számolni.10,18'21 Ezek a panaszok jóval ritkábbak és a refrakciós eredmények jóval tartósabbak a flying spot (MEL 70/B és MEL 80/B) kezelési csoportban.18 20 Ennek oka a lézersugár-adagolási technológia különbözőségében keresendő. Mivel nincs kezelési maszk, mint a MEL 60-as készülék esetén, ezért a fémből készült forgó maszk nem képez mikrométeres nagyságrendű lépcsőket a szaruhártya felszínén, vagyis egyenletes szaruhártyafelszín kialakítását teszi lehetővé a módszer. Saját tapasztalataink szerint a korrigálatlan látóélesség javulása myopiában rövidebb időt vesz igénybe, mint hypermetropiában. Myopiás PRK-kezelések után a korrigálatlan látóélesség már néhány nappal a kezelés után eléri maximális értékét, ezzel szemben hypermetropiában ez a folyamat több hetet is igénybe vehet.18,21 Ez a tény a repülőpont-technika esetében sem különbözik a megfigyeltektől, tehát valószínűleg nem a sugáradagolás módja, hanem a refraktív kezelés cornealis geometriája szabja meg a távoli látóélesség javulásának ütemét (paracentrális fotoabláció szemben a myopiában alkalmazott centrális, harmonikus fotoablációval), illetve a könnyfilmréteg egyenletessé válásának ideje. A repülőpont-technika előnyei elsősorban a magasabb dioptriaértékű hypermetropiás PRK-kezelések során kamatoztathatók. Egy korábbi vizsgálatunk során kiderült, hogy a pásztázó technikával végzett alacsony dioptriaértékű myopiás és hypermetropiás kezeléseket összehasonlítva a jósolhatóság myopia kapcsán 98%-os, hypermetropia esetében 86%-os volt.21 A repülőpont-technika esetén a jósolhatóság alacsony dioptriaértéknél 94%-os (MEL 70/A), illetve 97%-os (MEL 5. táblázat. A BSCVA változása (vízustáblán elolvasott sorok száma alapján) Csoportok-3-2-1 0 + 1 +2 +3 MEL 60/A _ 2,0% 15% 70,0% 10,0% 2% 1% MEL 60/B 12% 19,0% 32% 37,0%MEL 70/A-1,5% 3% 85,5% 7,0% 3%MEL 70/B-5,5% 7% 80,0% 5,5% 2%MEL 80/A-3,0% 5% 86,0%-6%MEL 80/B-6,0% 7% 73,0% 14,0%A HYPERMETROPIÁS REFRAKTÍV KEZELÉSEK EREDMÉNYEI KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ EXCIMER LÉZEREKKEL
