Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)

2007-03-01 / 1. szám

32 Szemészet Ezzel párhuzamosan elmondható, hogy a MEL 80 lézerrel kezelt páciensek mindegyike ±2,0 D-án belülre került, míg a MEL 60 típus esetén a betegek mintegy egynegyede került e tartományon kívülre, sőt több mint 5%-uk posztoperatív refrakciós hibája a +3,0 D-át is meghaladta. Prediktabilitás A prediktabilitás (jósolhatóság) igen fontos az egyes foto­­refraktív beavatkozások jellemzése szempontjából. Ez mu­tatja meg, hogy a tervezett és a műtét után megvalósult ref­­rakció milyen összefüggésben van egymással, vagyis hogy a betegek hány százaléka kerül ±1,0 D-án belülre a műtétet követően (3. táblázat). A 12. posztoperatív követési hónap értékeiből itt is ki­tűnik, hogy a +0,5 D és +3,0 D közötti betegcsoportokban nem figyelhető meg jelentős különbség a három lézerkészü­lék között, +3,5 D felett az eltérések viszont szignifikánsak (47%, 72%, ill. 91%). Korrigálatlan látásélesség (UCVA) A posztoperatív korrigálatlan látóélesség jól jellemzi a ke­zelések hatékonyságát. Bár az újabb generációjú lézerekkel jobbak az eredmények, ezek az eltérések minimálisak és nem szignifikánsak. Legalább 0,5-es látóélességet lehetett elérni a betegek több mint 88%-ában a MEL 60 lézer ese­tén, a másik két típusnál pedig több mint 96%-ban. Teljes (1,0-es) vízust minden lézernél a betegek legalább három­negyedében lehetett tapasztalni, sőt a MEL 80 esetén tíz páciensből kilenc (88,2%) tudta végigolvasni a Kettesy-féle vízustáblát. A posztoperatív 12. hónap eredményei alapján a maga­sabb korrekciót igénylő csoportokban nagyobbak voltak a különbségek. A MEL 60 típussal kezelt páciensek eredmé­nyei messze elmaradnak a MEL 70 és MEL 80 lézerhez képest. Az utóbbi két lézernél nem figyelhető meg jelentős eltérés. Legalább 0,5-es vízust a MEL 60 esetén a betegek kevesebb mint felénél (47,5%) sikerült elérni. A másik két esetben ez 85,7 és 88,2% volt. 1,0-es látásélességet a MEL 60 típusnál a páciensek mintegy egyharmadánál (34,2%) lehetett mérni, míg a másik két lézer esetén közel kétszer ennyinél (62% és 69,4%) (2. és 4. táblázat). 3. táblázat. Prediktabilitás a kezelési csoportokban 12 hónappal a műtétet követően Csoportok Betegek aránya ±1,0 D-án belül MEL 60/A 84% MEL 60/B 47% MEL 70/A 94% MEL 70/B 72% MEL 80/A 97% MEL 80/B 91% Legjobb korrigált látóélesség (BSCVA) változása A BSCVA változása a műtétek biztonságossága szempont­jából döntő jelentőségű, hiszen alapvető cél, hogy a keze­lés hatására a páciensek vízusa semmiképpen ne romoljon. Ennek megítéléséhez össze kell hasonlítani a pre- és poszt­operatív legjobb korrigált látóélességet. A Kettesy-féle táb­lán elolvasott sorok száma alapján határozható meg, hogy a korrekció után a betegek vízusa hány tizeddel nőtt vagy csökkent. Klinikailag relevánsnak számít amennyiben leg­alább 2 tizedet, azaz kettő sort nyer, vagy veszít a páciens a korábbi műtét előtti látóélességéhez képest. A műtét után 1 évvel végzett vizsgálatok eredményei alapján az alacsony preoperatív fénytörési hibával rendelke­ző csoportokban 2 vagy több sor vesztése körülbelül azonos mértékben (2%, 1,5%, 3%) fordult elő a három lézertípus esetén, azaz az eredmények statisztikailag nem különböz­nek szignifikánsan. A táblán legalább kettő sorral többet a MEL 60 és MEL 70 típus esetén a betegek 3-3%-a tudott elolvasni. A MEL 80 lézerrel kezelt betegeknél ennek a dup­lája (6%). A magasabb dioptriaértékű preoperatív fénytörési hibával rendelkező csoportokban már nagyobb különbségek figyel­hetők meg. A MEL 60 lézerrel kezelt szemek 19%-ában kettő, 12%-ukban pedig 3 sorral romlott a BSCVA. Vagyis a kezelést követően több mint egyötödüknek szignifikáns mértékben csökkent a korrigált látásélessége. (A táblázatból látható, hogy mindössze a betegek harmadának stagnált a vízusa, a többieké mind csökkent.) A MEL 70 és MEL 80 esetén biztatóbbak voltak az eredmények, itt mindössze a páciensek 5,5%, ill. 6%-a tudott két sorral kevesebbet ol­vasni a műtétet követően. A BSCVA (2 szám vagy e feletti BSCVA-javulás) javulá­sát csak a MEL 70 lézer esetében lehetett tapasztalni 2%­­ban. (Ennél a típusnál összesen a betegek 7,5%-a, a MEL 80-nál pedig 14% tudott több sort elolvasni a táblán, mint a műtét előtt) (5. táblázat). Intraocularis nyomás A fotorefraktív kezelések után a betegek bizonyos hánya­dában kórosan megemelkedik a szemnyomás, ez tulaj­donképpen a posztoperatív időszak alatt adagolt szteroid szemcseppek által kiváltott szekunder reakció („szteroid­­responderek”). Kialakulásában szerepe van az alkalmazott szteroid fajtájának, dózisának, valamint feltételezhetően egyes glükokortikoid-receptor génvariánsok (N363S poli-4. táblázat Az UCVA posztoperatív megoszlása Csoportok 1,0 0,8 0,7 0,5 0,4 0,3 0,2 MEL 60/A 75,7% 79,4% 84,0% 88,4% 98% 100% 100% MEL 60/B 34,2% 41,0% 43,0% 47,5% 64% 88% 100% MEL 70/A 78,0% 82,0% 89,0% 96,8% 100% 100% 100% MEL 70/B 62,0% 70,0% 73,0% 85,7% 90% 100% 100% MEL 80/A 88,2% 86,4% 92,0% 96,4% 100% 100% 100% MEL 80/B 69,4% 72,4% 76,2% 88,2% 100% 100% 100% Nagy Zoltán Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents