Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)

2007-12-01 / 4. szám

144. évfolyam (2007) Supplementum I.

Report on maxillofacial and ophthalmological cooperative treatment of trauma cases

Erzsébet Miletits,1 Miklós Pácz,2 Péter Rácz1

Department of Ophthalmology, Markusovszky Hospital, Szombathely,1 Department of Face, Mandible and

Dental Surgery, Markusovszky Hospital, Szombathely2

Puropse: In this study, we aimed to investigate the advanced diagnosis, surgery and ophthalmological consequences of orbita and zygomatic fracture.

Patients and methods: We reviewed the records 118 patients, having suffered orbital and zygomatic fracture, admitted to our institute, who underwent CT and/or conventional x-ray examinations. Operations were made in common cooperatively with the Department of Face, Mandible and Dental Surgery. The routine ophthalmological examinations were completed by Hess coordinametric method and „forced duction” test.

Results: Comparing the data of former observation, the number of orbital and zygomatic fracture has increased in the last years. In diagnosing CT has come to play a more important role than convencional x-ray examination. Types of fracture were the following: complex cheekbone fracture, isolated orbita fracture, mandibula fracture, malar arch fracture, and maxilla fracture. Operations were made by miniplate osteosynthesis in every case, the orbita was replaced by an implant in 5 percent of the cases. The most frequent ophthalmological deformities due to orbita and zygomatic fracture were the following: so called „step” formation on the edge of orbita, eyelid hematoma, torn injury on the eyelid, protrusio, diplopia, subconjunctival hemorrhage. Lasting ophthalmological complication developed in three cases. We have chosen four cases of them to report.

Conclusion: The number of lasting ophthalmolgical complication has been decreased by means of advanced radiological examining methods and the applied surgical technology.

Látáskorrekció - „Hogyan válasszunk?”

Munkácsi Györgyi, Szigeti András

Szemészeti Rendelő, Szombathely, Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Mária utca, Budapest

Célkitűzés: Évtizedek óta lágy kontaktlencsét viselő páciensünk szemészeti szövődményeinek megoldására kínálkozó lehetőségek tanulságainak bemutatása

Betegek és módszer: 25 éves, 10 éve 38%-os víztartalmú, lágy, szférikus dioptriájú (-4,5 D o.d., -3,0 D o.sin.) kontaktlencsét viselő, hölgy páciensünk rendelésünkre érkezésekor igényelt korrekciója és látásélessége: o.d. -4,5 Dsph, -1,25 Dcyl, 175 fok 0,7; o.sin. -2,5 Dsph, -1,0 Dcyl, 30 fok, 0,7 volt. Megjelenésekor a szaruhártya pannus-szerű ereződését, subepithelialis, foltos homályokat láttunk, a beteg fényérzékenységre panaszkodott. A szemüveg használatát visszautasította, hónapokon keresztül az orvosi tanácsot negálva kontaktlencsét viselt. Fotorefraktív keratectomiát javasoltunk. A PRK szokásos protokolljának megfelelő vizsgálatok nehézségbe ütköztek: a pontos refrakció meghatározása és a topográfia elvégzése hosszabb kontaktlencse-viselés nélküli periódust kívánt. 1 hónapos kontaklencse-elhagyást követően meghatározott PRK-t megelőző igényelt korrekció és látásélesség: o.d. -6,75 Dsph, -0,5 Dcyl, 140 fok 0,5 és o.sin. -5,0, -1,5 Dcyl, 80 fok, 0,4 volt. A műtétet Asclepion Meditec MEL-70 repülő-ponttechnikás excimer lézer segítségével végeztük el. 6 hónappal a műtét után vizsgáltuk a legjobb korrigálatlan és korrigált látásélességét.

Eredmények: A műtét után 6 hónappal a legjobb korrigálatlan és korrigált látásélesség megegyezett, mindkét szemen 0,8 körül alakult.

Következtetés: A PRK-t megelőző óvatos tervezés esszenciális a műtétet követő stabil/jó látásélesség és a szaruhártya állapota javulásának eléréséhez. Esetünk tanulsággal szolgálhat a szövődményes kontaktlencse-viselők szemészeti problémáinak megoldására.