Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)
2007-03-01 / 1. szám
144. évfolyam (2007) 21 A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának (igazgató: Németh János egyetemi tanár)1 és Biometriai Csoportjának2 közleménye Intravitreális triamcinolon-acetonid a diffúz diabeteses macula-oedema kezelésében Papp András,1 Pregun Tamás,1 Szabó Antal,1 Schneider Miklós,1 Seres András,1 Vargha Péter,2 Hagyó Krisztina,1 Németh János1 Célkitűzés: Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestünk választ, hogy milyen hatása van diffúz diabeteses maculaoedema esetén egyetlen, intravitrealisan adott triamcinolon-acetonid injekciónak. Betegek és módszerek: Retrospektív tanulmányunkban legalább 6 hónapos követési idővel rendelkező, diffúz diabeteses macula-oedema miatt 4 mg triamcinolon-acetonidot tartalmazó intravitrealis injekcióval kezelt 22 beteg (átlagéletkor: 65,4±7,1 év) 22 szemének adatait értékeltük. Vizsgáltuk a legjobb távoli korrigált látóélességet (a műtétet megelőzően, 1 héttel, 1, 2, 3, 6 és 9 hónappal az injekció beadását követően), valamint - ugyanezen időszakban - a szemnyomásértékeket. Hat szem esetén optikai koherencia tomográfiás (OCT) vizsgálattal mértük a centrális retina vastagságának változását az injekció beadását követő első héten és első hónapban. Eredmények: Betegeink kezelést megelőző legjobb távoli korrigált látóélességének átlaga 0,16 (logMAR 0,79±0,34) volt. A látóélesség a kezelést követő második hónapra a 3,3 ETDRS sorral (p = 0,001), a harmadik hónapra 1,9 ETDRS sorral (p-0,028) javult a kiindulási értékekhez képest. A beavatkozást megelőzően átlagosan 16,9±2,8 Hgmm-s szemnyomásértéket mértünk. 9 szem esetén (41%) a követés során 25 Hgmm-t meghaladó szemnyomásemelkedést észleltünk, mely konzervatív kezelésre rendeződött. Az OCT-vizsgálatok során a kezelést megelőző centrális retinavastagság-értékek (492,2±179,1 pm) szignifikáns csökkenést mutattak a kezelést követő első héten (389,1±75,1 pm; p= 0,015) és első hónapban (341,0±99,8 pm; p = 0,006; n = 6). A szemnyomás-emelkedésen kívül más szövődményt a követési idő alatt nem észleltünk. Következtetés: Az intravitrealisan adott 4 mg triamcinolon-acetát injekció hatékony és biztonságos módja a diffúz diabeteses macula-oedema és a látóélesség átmeneti javításának. Kulcsszavak: diabeteses diffúz macula-oedema, triamcinolon, látóélesség, szemnyomás, centrális retinavastagság Intravitreal triamcinolone in the treatment of diffuse diabetic macular oedema Aim: To evaluate the clinical outcome of intravitreal injection of triamcinolone acetonide as a treatment for diffuse diabetic macular oedema. Patients and methods: This retrospective study related to 22 eyes of 22 patients (mean age: 65.4+7.1 years) who had received an intravitreal injection of 4 mg crystalline triamcinolone acetonide as treatment for diffuse diabetic macular oedema. Only eyes with a follow-up time of 6 months or longer were included. The main outcome measures included the best-corrected visual acuity and the intraocular pressure, measured at up to seven time-points (preoperatively, and at 1 week and 1, 2, 3, 6 and 9 months following injection). Changes in visual acuity were assessed in terms of ETDRS lines on the test-chart. In 6 cases, optical coherence tomography was used to measure the changes in central retinal thickness at 1 week and at 1 month following the injection. Results: The mean baseline best-corrected visual acuity of the patients before intravitreal triamcinolone injection was 0.16 (logMAR 0.79±0.34). Two months after treatment, the mean acuity had improved by 3.3 ETDRS lines (p=0.001). Three months after treatment, the benefit was 1.9 ETDRS lines (p = 0.028) as compared with the baseline. The mean preoperative intraocular pressure of the eyes was 16.9±2.8 mmHg. In 9 eyes (41%), steroid-induced secondary ocular hypertension developed after treatment; this was controlled with topical medication. The mean preoperative central retinal thickness value, measured by optical coherence tomography, was 492.2+179.1 pm; after injection, this was changed significantly, both at week 1 (389.1±75.1 pm; p = 0.015) and at week 4 (341.0±99.8 pm; p = 0.006; n = 6). Conclusion: The intravitreal injection of 4 mg crystalline triamcinolone acetonide is a safe means of achieving a transient beneficial increase in visual acuity in patients with diffuse diabetic macular oedema. Key words: diffuse diabetic macular oedema, triamcinolone acetonide, visual acuity, intraocular pressure, central retinal thickness A diabetes mellitus szemészeti szövődményei a vakság vezető okai közé tartoznak hazánkban.27,30 A diabeteses betegek látásromlásának leggyakoribb oka a betegség következtében kialakult macula-oedema.17 A legalább 20 éve Papp András: Intravitreális triamcinolon-acetonid a diffúz diabeteses macula-oedema kezelésében