Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)
2007-12-01 / 4. szám
144. évfolyam (2007) 193 3. ábra. MFTII. stádium: az egyes páfrányok kevésbé elágazóak, kisebbek Eredmények A két betegcsoport átlagéletkorát a kontrollokéval összehasonlítva nem volt szignifikánsan különbség (p=0,18, KCS; p=0,19, pSS). A vizsgált három csoport és könnyfunkciókat az alábbiak szerint külön elemeztük. Az 1. csoportba (KCS) tartozó betegek esetében a Schirmer I. teszt (ScT I.) eredménye átlagosan 5,9±4,4 mm (minimum: 0, maximum: 15 mm), a BUT átlagosan 3,9 ±2,7 sec (minimum: 0, maximum: 11 sec) volt. A cornea 10 szem esetén mutatott fluoreszceinfestődést. A mucus fern teszt (MFT) átlagértéke 2,5±0,6 volt. Súlyos fokú arborizációs mintázat (111., IV. stádium) 27 szem esetében (54%) fordult elő. A 2. csoportban (pSS) a ScT I. teszt eredménye átlagosan 10,0±8,0 mm (minimum: 0, maximum: 35 mm), a BUT átlagosan 5,0±3,2 sec (minimum: 0, maximum: 14 sec) között változott. Festődés 6 cornea felszínén volt észlelhető. A MFT átlaga 2,5±0,8 volt. Súlyos fokú arborizációs mintázat (IIT, IV. stádium) 18 szem esetén (36%) fordult elő. A kontrollcsoportban a könnytesztek a normális tartományban voltak, a ScT I. átlagosan 22,1 ±7,6 mm (minimum: 10,5, maximum: 35 mm), a BUT 16,0±5,6 sec (minimum: 10, maximum: 26 sec) volt és a cornea egy esetben sem festődött. Az MFT 2±0,7 volt, III., IV. stádiumú eltérést 8 szem esetében (21%) találtunk. Mindkét csoport Schirmer-teszt I. eredménye szignifikánsan különbözött a kontrollcsoporttól (p< 0,0001) és egymástól is (p=0,01). A BUT tekintetében a két száraz szemű csoport szintén szignifikánsan különbözött a kontrolitól (p<0,0001), azonban egymástól nem (p=0,5). A szaruhártya festődését statisztikailag elemezve a BUT-tal mutatott hasonlóságot, a két betegcsoport egymástól nem (p=0,35), a kontrolitól azonban szignifikánsan különbözött (p=0,002 ill. p<0,0001). Az MFT tekintetében mind a keratoconjunctivitis siccás, mind a Sjögren-szindrómás csoport különbözött az egészséges szemű egyénektől (p=0,008; p=0,029). A két száraz szemű csoport között azonban nem találtunk szignifikáns különbséget (p=0,95). 4. ábra. MFT III. stádium: csaknem elágazás nélküli, kis páfrányok, sok üres hellyel A Sjögren-szindróma esetében az MFT fordított korrelációt mutatott a Schirmer-teszttel és a BUT-tal, (r=-0,3, p=0,03; r=-0,33, p=0,01). Keratoconjunctivitis sicca esetében ilyen jellegű összefüggés nem volt kimutatható, a kontrollcsoportban azonban az MFT és a BUT között igen (r=-0,4, p=0,008). Az MFT morfológia jellemzőit az 2-5. ábra foglalja össze. Megbeszélés A nyák azon tulajdonságát, hogy krisztallizációra képes, Papanicolau használta fel elsőként a nőgyógyászatban. Szemészeti vonatkozásban az üvegtest in vitro páfrányképződésre és kristályosodásra hajlamos tulajdonságát korábban már hazai szerzők is vizsgálták.22 A későbbiekben a mucus fern tesztet a szemészetben a könny mucinfázisának zavaraiban kezdték el alkalmazni és egyre több diagnosztikus protokollban kap helyet, fi8-11-19 A könnyfilm összetettsége miatt funkciójának vizsgálatára önmagában egyetlen teszt sem elegendő. Az ismert és napi használatban elterjedt tesztek külső tényezők által könnyen befolyásolhatók és nem megfelelően reprodukálhatók. 10'1бД9 Az egyes módszerek a következő teszt 5. ábra. MFT IV stádium: hiányzó páfrányképződés, csak nyákcsomók figyelhetők meg (mind natív, eredeti nagyítás, 20x) A KÖNNYFILM-BESZÁRADÁSI TESZT SZEREPE A SZÁRAZ SZEM DIAGNOSZTIKÁJÁBAN
