Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)

2007-12-01 / 4. szám

190

Szemészet

állapíthattuk, hogy a két utóbbi módszerrel számolva a sejtsűrűséget szignifikáns különbség nem volt.

Kiemelt fontosságú továbbá a kapott sejtsűrűség korrekciója a szaruhártya-vastagság függvényében, ahogy ezt a jelen tanulmányban is tettük, mindhárom képelemző stratégia esetében. Erre azért volt szükség, mert a kontakt spekulár-mikroszkóp gyárilag 0,5 mm-es corneavastagságra van kalibrálva. A kontakt spekulár-mikroszkópia működési elvét figyelembe véve, a kapott eredmény, a sejtszám, a fény által megtett út hosszától is függ, ezért vastagabb corneák esetén a sejtsűrűség a valóságosnál kisebb, vékonyabb corneák esetén pedig nagyobb. Ez a korrekció különösen fontos a donor bulbusok vizsgálatánál, mert a post mortem cornealis ödéma csaknem mindig jelen van.

Az elmúlt 20 év irodalmában a spekulár-mikroszkóp segítségével számolt endothelialis sejtsűrűség (60 év felett vizsgálva) nagy variabilitást mutat, 2300 és 3500 sejt/ mm2 közötti értékekről számolnak be.3'4'6’7’10’12'16-19 Megállapítható, hogy az általunk kapott sejtsűrűség az irodalmi adatokhoz képest alacsonyabb volt. Az eltérések hátterében valószínűleg az in vivo és in vitro vizsgálat közötti különbség, valamint a post mortem autolízis állhat.

Adataink elemzése során nem találtunk korrelációt az életkor és az endothelialis sejtsűrűség között. Ez abból eredhet, hogy a donorok egységesen idősebb populációból kerültek ki. Ismert, hogy az endothelialis sejtsűrűség csökkenése az első életévben a legnagyobb (a cornea növekedése miatt), majd a huszas évekig a csökkenés mértéke lassul. A huszadik és a nyolcvanadik életév között a csökkenés mértéke mintegy évi 0,52%.1,18

Összefoglalva megállapítható, hogy a donor bulbusok corneájának in vitro vizsgálatára a spekulár-mikroszkópia jól alkalmazható. A hypotoniás szemgolyókat a Descemet-redők csökkentése céljából célszerű gázzal vagy folyadékkal feltölteni. Az endothelialis morfológia vizsgálata során minimum 75 sejt elemzése szükséges, és a sejtelemzés során vagy kézi, vagy a szoftver által felajánlott kontraszt-effektus alkalmazását javasoljuk. Az utóbbi módszer gyorsabb és nem függ a vizsgáló személyétől. Az endothelialis sejtszám korrekciója corneavastagság függvényében a megfelelő egyenlet használatával szintén kötelező.

Végül hangsúlyozzuk, hogy a spekulár-mikroszkópia és az endothelialis sejtszám-meghatározás számos nehézséggel jár, sok szempont figyelembevételét igényli, és a képek értékeléséhez megfelelő gyakorlat szükséges.

Irodalom

1. Berta A., Békési L., Módis L., Takács L., Vámosi P.:

Endothelsejt-károsodás phacoemulsificatio és műlencse-beültetés során. Szemészet 199S; 135(Suppl.): 51-58.

2. Doughty M.]., Müller A., Zaman M.L.: Assessment of reliability of human corneal endothelial cell-density estimates using a noncontact specular microscope. Cornea 2000; 19: 148-158.

3. European Eye Bank Association, Directory, Eleventh edition, 2003.

4. Hoffer K.J., Kraff M.C.: Normal endothelial cell count range. Ophthalmology 1980; 87: 861-866.

5. Laing R.: Specular microscopy. In: Krachmer J.H., Mannis M.J., Holland E.J. (editors): Cornea. Fundamentals of cornea and external disease. Vol. 1. St. Louis, Mosby; 1997; 313-334.

6. Liesegang T.J., Bourne W.M., llstrup D.M.: Short- and long-term endothelial cell loss associated with cataract extraction and intraocular lens implantation. Am J Ophthalmol 1984; 97: 32-39.

7. Matsuda M., Yee R.W, Edelhauser H.F.: Comparison of the corneal endothelium in an American and a Japanese population. Arch Ophthalmol 1985; 103: 68-70.

8. Módis L., Kettesy B., Kemény Веке A., Berta A.: A cornealis endothelium diabetes mellhúsban. Szemészet 2000; 137:

157-161.

9. Módis L., Langenbucher A., Seitz В.: Scanning-slit and specular microscopic pachymetry in comparsion with ultrasonic determination of corneal thickness. Cornea 2001; 20: 711-714.

10. Módis L., Langenbucher A., Seitz B.: Corneal endothelial cell density and pachymetry measured by contact and noncontact specular microscopy. J Cataract Refract Surg 2002; 28:

1763-1769.

11. Módis L., Langenbucher A., Seitz B.: Evaluation of normal corneas using the scanning-slit topography/pachymetry system. Cornea 2004; 23: 689-694.

12. Padilla M.D., Sibayan SA.B., Gonzalez C.S.A.: Corneal endothelial cell density and morphology in normal Filipino eyes. Cornea 2004; 23: 129-135.

13. Pardos G.J., Krachmer J.H.: Compairson of endothelial cell density in diabetics and contrail population. Am J Ophthalmol 1980; 90: 172-174.

14. Rao S.K., Sen P.R., Fogla R.: Corneal endothelial cell density and morphology in normal Indian eyes. Cornea 2000; 19: 820-823.

15. Schultz R.O., Matsuda M., Yee R.W., Edelhauser H.F., Schultz K.J.: Corneal endothelial changes in type I and type II diabetes mellitus. Am J Ophthalmol 1984; 98: 401-410.

16. Seitz B., Müller E.E., Langenbucher A., Kus M.M., Naumann G.O.H.: Reproduzierbarkeit und Validität eines neuen automatisierten Verfahrens der spiegelmikroscopischen Hornhautendothelanalyse. Ophthalmologe 1997; 94: 127-135.

17. Terry MA., Ousley P.J.: New screening methods for donor eye-bank eyes. Cornea 1999; 18: 430-436.

18. Tuft S.J., Coster D.J.: The corneal endothelium. Eye 1990; 4: 389-424.

19. Williams K.K., Noe R.L., Grossniklaus H.E., Drews-Botsch C., Edelhauser H.F.: Correlation of histologic corneal endothelial cell counts with specular microscopic density. Arch Ophthalmol 1992; 110: 1146-1149.

Levelezési cím: Dr. Kettesy Beáta

Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Szemészeti Klinika 4012 Debrecen, Nagyerdei krt. 98.

E-mail: lmodis@dragon.klte.hu