Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)
2007-12-01 / 4. szám
Szemészet Ш 144. évfolyam (2007) 191 A Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum Szemészeti Klinikájának (igazgató: Berta András egyetemi tanár) közleménye A könnyfilm-beszáradási teszt szerepe a száraz szem diagnosztikájában Fodor Mariann, Berta András, Módis László Bevezetés: A száraz szemüség konvencionális diagnosztikus tesztjei kevésbé standardizáltak, nehezen reprodukálhatók. A könnyfilm-beszáradási teszt (mucus fern teszt, MFT) olyan fénymikroszkópos vizsgáló módszer, amelynek standardizált formája ismeretes. Célkitűzés: A MFT technikáját, morfológiai jellemzőit kívántuk bemutatni száraz szemű betegeken és összehasonlítani a koppenhágai tesztek eredményeivel. Betegek és módszerek: Schirmer I. tesztet, könnyfilm-felszakadási időt (break up time, BUT), comea-festődést, könnyfilm-beszáradási tesztet (MFT) végeztünk, a fenti sorrendben, 25 keratoconjunctivitis siccás (átlagéletkor 52±15,1 év), illetve 25primer Sjögren-szindrómában szenvedő beteg (átlagéletkor 54±10,3 év) 50-50 szemén. Kontrollként 19 egészséges egyén 38 szeme szolgált (átlagéletkor 59±12,1 év). Az MFT-t a krisztallizációs mintázat alapján 4 stádiumba (I-IV) soroltuk és a III., IV stádiumot tekintettük kórosnak. Eredmények: A betegcsoportokban az MFT átlagértéke egyaránt 2,5 volt (p=0,95). Patológiás arborizációs mintázat (III., IV. stádium) 27 szem (54%), illetve 18 szem esetén (36%) fordult elő a siccás és Sjögren csoportokban. Mind a két csoport MFT-értéke szignifikánsan különbözött az egészséges szemű egyénektől (p=0,008; p=0,029). A Sjögren-szindróma esetében az MFT fordított korrelációt mutatott a Schirmer-teszttel és a BUT-tal (r=-0,3, p=0,03; r--0,33, p =0,01). Keratoconjunctivitis sicca esetében ilyen jellegű összefüggés nem volt kimutatható. Következtetések: A mucus fern teszt a száraz szemüség érzékeny indikátora, elsősorban Sjögren-szindróma esetében. Segítségével az összetett könnyfilmről, a szemfelszínről további objektív információ nyerhető. Kulcsszavak: keratoconjunctivitis sicca, primer Sjögren-szindróma, könnyfilm-beszáradási teszt Role of the mucus fern test in the diagnosis of dry eye Introduction: The conventional diagnostic tests of dry eye are not well standardized and are difficult to reproduce. The mucus fern test (MFT) offers a standardized form of microscopic examination. Purpose: The methods and morphological aspects of MFT were compared with the results of the Copenhagen tests. Patients and methods: The Schirmer I test, tear film break-up time (BUT) measurements, comeal staining, and li then the MFT were performed in 50 eyes of subjects with keratoconjunctivitis sicca (mean age: 52 ±15.1 years) and 50 eyes of primary Sjogren’s syndrome patients (54±10.3 years). 38 eyes of 19 healthy subjects served as normal controls (59±12.1 years). The crystallization pattem was classified into 4 stages (I-IV) and stages III and IV were defined as pathologic. Results: The mean result of the MFT was 2.5 in both patient groups (p=0.95). A pathological arborization pattern (stages III and IV) occurred in 27 eyes (54%) in the sicca group and in 18 eyes (36%) in the Sjögren group. These MFT findings were significantly different from those for the controls (p=0.008 and p=0.029). In the Sjögren syndrome cases, the MFT revealed an inverse correlation with the results of the Schirmer test and the BUT (r= -0.3, p=0.03; r= -0.33, p=0.01). No such correlation was detected for the keratoconjunctivitis sicca patients. Conclusions: The MFT is a sensitive indicator of dry eye, especially in cases of Sjogren’s syndrome. It provides additional objective information on the complex tear film and the ocular surface. Key words: keratoconjunctivitis sicca, primary Sjogren’s syndrome, mucus fern test A keratoconjunctivitis sicca (KCS) és a primer Sjögren-szindróma (pSS) diagnosztikus kritériumai korántsem egységesek, földrészenként különböznek. A kevésbé használt japán, görög kritériumrendszer mellett a koppenhágai tesztek még mindig a legelterjedtebbek, és az irodalmi adatokat áttekintve a kaliforniai (San Diego) és az európai kritériumrendszer pedig egyre nagyobb teret hódít.2"6,16,20,21 Az ugyancsak elterjedőben lévő madridi (International Society of Dacryology and Dry Eye ajánlása) és a legújabb nemzetközi klasszifikáció (International Dry Eye Workshop) pedig nagyszámú, és a gyakorló klinikus számára szofisztikáit tesztet tartalmaz.11,12 A KCS diagnosztikájában használatos próbák egyik fő hiányossága, hogy kevésbé standardizáltak. Elegendő, ha a különböző módon elvégzett és értékelt Schirmer-próbákra (Schirmer I., II., III.) gondolunk, ehhez társul a standard körülmények hiánya (különböző szűrőpapír, megvilágítás, páratartalom, légáramlás, napszak). Ismert Fodor Mariann: A könnyfilm-beszáradási teszt szerepe a száraz szem diagnosztikájában
