Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-06-01 / 2. szám
78 Szemészet king) ponttal.1 Az indocianinzöld (ICG) angiogramokon a chorioidea késleltetett telődése, vénás dilatációja, multifokális, foltos hiperfluoreszcenciája, vagyis a chorioideaerek hiperpermeabilitása figyelhető meg, sokszor a fundus- és fluoreszcein angiográfiás vizsgálatokkal érintetlennek tűnő területeken is.5,6 Optikai koherens tomográfiával (OCT), amely nagy felbontású keresztmetszeti képet ad a szemfenékről, akár szubklinikai neuroszenzoros retinaleválásokat, pigmentepithel-abnormalitásokat is kimutathatunk. A CSC kezelést nem igényel. A hosszan fennálló, illetve recidív elváltozások terápiájával évtizedek óta próbálkoznak. Az extrafovealis festékáteresztő pontok elzárhatok lézeres fotokoagulációval,7 bíztató eredményeket közöltek fotodinámiás kezelés (PDT) után is.8 A gyógyszeres terápiák (szisztémás és peribulbáris szteroidok,9 non-szteroid gyulladáscsökkentők, béta-blokkolók,10 vitaminok) nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, sőt a CSC patomechanizmusának pontosabb megismerése óta tudjuk, hogy pl. a szteroidok nem gyógyítják, hanem elősegíthetik a betegség kialakulását.11'12 Tanulmányunkban három olyan esetet mutatunk be, ahol a retinalis pigmentepitheliopathia a krónikus szteroidszedés mellett alakult ki. Esetbemutatás 1. beteg: A 40 éves nő 1 hónapja a bal szeme előtt szürkés foltot látott. Addison-kór miatt 12 éve napi 6 mg metylprednisolon-terápiát kapott. Legjobb korrigált látásélessége a jobb szemen 1,0, a balon 0,8 volt. Bal szemmel az Amsler-rácson, a centrum felett homályos, torzult foltot jelzett. Réslámpával mindkét szemen kóros eltérés nélküli elülső szegmentumot észleltünk. Biomikroszkópos vizsgálat során tiszta üvegtest, ép papilla és érrendszer mellett a bal oldali hátsó póluson a retinalis pigmentepithel 1. ábra. Elsőként ismertetett betegünknél (A) a bal funduson lapos centrális bulla, több, körülírt RPE- elemelkedés volt látható. Fluoreszcein angiográfiával a bal foveola alatt, 7 óra irányában perifovealis festékáteresztő pont, alatta és tőle temporalisan két éles határú, ovoid, pigmentegyenetlen terület ábrázolódon (B, C), melyek nagy valószínűséggel korábbi körülírt RPE- leválást jeleztek. A jobb maculatájon (D) apró, körülírt pigmentzavar volt megfigyelhető több körülírt, lapos elemelkedését találtuk, míg a jobb oldali hátsó póluson kóros elváltozás nem mutatkozott. Fluoreszcein angiográfia során a jobb maculatájon apró pigmentzavar volt látható. A bal foveola alatt, 7 óra irányában perifovealis festékáteresztő pont, alatta és tőle temporalisan két éles határú, kerek, pigmentegyenetlen terület ábrázolódott (mely két folt nagy valószínűséggel korábbi körülírt pigmentepithel-leválást jelzett) (1. ábra). Optikai koherens tomográfiával (OCT) lapos, a foveolát is érintő neuroszenzoros retinaleválás és juxtafovealisan serosus pigmentepithelelemelkedés volt megfigyelhető (2. ábra A). A belgyógyász kezelőorvos javaslatunk alapján a metylprednisolon dózisát napi 4 mg-ra csökkentette. Három hónappal később foltlátásos panasza javult, látásélessége 1,0 lett, biomikroszkópos és OCT-vizsgálattal a neuroszenzoros retinaleválás visszafekvését észleltük (2. ábra В). A gyógyulás óta eltelt hat hónapban látáspanasza nem volt. 2. beteg: A 39 éves férfi beteg bal szemének romló látása miatt kereste fel klinikánkat. Fél évvel korábban ugyanezen a szemen szürkehályog-ellenes műtétet végeztünk. Veseátültetésen esett át 11 évvel ezelőtt elhanyagolt pyelonephritisek utáni veseelégtelenség miatt, azóta folyamatosan szteroidterápiára szorul (2 mg metylprednisolon/nap). Legjobb korrigált látásélessége jobb szemen 1,0, a balon 0,3. Biomikroszkópos vizsgálat során a szemfenéken mindkét oldalon sápadtabb papilla, enyhe hypertoniás érjelek, a jobb szemen a papillomacularis köteg felső felén körülírtam a bal szemen a maculatájon kiterjedten pigmentzavar volt látható (3. ábra A, B). Fluoreszcein angiográfiával a jobb oldali pigmentegyenetlen területeken ablakdefektust figyeltünk meg, de kóros festékszivárgás nem jelentkezett (3. ábra C). A bal szemen a temporalis felső érárkádtól egy papilla átmérőjű sávban az alsó érárkádig terjedő, a foveát is érintő irreguláris pigmentegyenetlenség mutatkozott, foltos pigmentkicsapódásokkal, ablakdefektussal (3. ábra D). Javasoltuk a szteroidkezelés csökkentését, lehetőség szerinti elhagyását, az elváltozás progressziójának megelőzése céljából. A beteg kontrollvizsgálatra két évvel később jelentkezett. Transzplantációs kezelőorvosa a 2 mg metylprednisolon folyamatos szedését továbbra is szükségesnek tartotta. Látásélességében, szemészeti státuszában változást nem észleltünk, a szemfenék fluoreszcein angiográfiás és OCT-képein a maculatáji pigmentegyenetlenség területe mindkét oldalon minimálisan növekedett (3. ábra E, F). 3. beteg: A 26 éves, évek óta Crohn-betegséggel kezelt férfi 2000-ben jelentkezett először jobb szemének foltlátásos panaszával. Alapbetegsége miatt három hónapja részesült per os 30 mg prednisolon-kezelésben. Legjobb korrigált látásélessége 2000-ben jobb szemén 0,6, balon 1,0 volt. Réslámpás vizsgálattal kóros eltérést nem észleltünk. A fundusvizsgálat során a jobb hátsó póluson körülírt neuroszenzoros retinaleválás, pigmentegyenetlenség volt látható. A bal hátsó pólus épnek mutatkozott. Fluoreszcein angiográfia megerősítette a CSC diagnózisát. Egy hónap alatt 2. ábra. Első beteg V-XI óra irányban leképezett OCT- képe. A panaszok jelentkezésekor (A) a foveolát is érintő neuroszenzoros retinaleválás, szélén kis pigmenthám elemelkedéssel. Három hónappal később, a szteroiddózis csökkentése után (B) a subretinalis folyadékgyülem felszívódott, a pigmenthám-leválás még látható Kovács Katalin Ágnes
