Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)

2006-06-01 / 2. szám

143. évfolyam (2006) 79 látásélessége 1,0-re javult, foltlátása megszűnt. Másfél évvel később ismét a jobb szemén jelentkezett foltlátás, ekkor legjobb korrigált látásélessége jobb szemen 1,0?, balon 1,0 volt. A jobb funduson a korábbi neuroszen­­zoros retinaleválás recidíváját figyeltük meg. Újabb másfél év múlva mindkét szemének romló látása miatt érkezett. Látásélessége a jobb szemen szem előtt ujjolvasás, balon 0,5 volt. A len­csékben hátsó kérgi szürke hályog volt megfigyelhető. Mindkét funduson kiterjedt pigmentzavart, a jobb hátsó póluson több papillányi neuroszen­­zoros retinaleválást találtunk. Fluoreszcein angiográfiával a jobb szemen kiterjedt pigmentzavar, több áteresztő folt, nagy bullosus neuroretinale­­válás ábrázolódott (4. ábra D), a bal fovea felett, alatt, a maculatáj felső temporalis negyedében, és a papillától nasalisan festékáteresztő pontok jelentek meg (4. ábra A, B, C). A beteget szürkehályog-ellenes műtétre előjegyeztük, azonban alapbetegségének szövődményei miatt csak egy évvel később jelentkezett annak elvégzésére. Ekkorra látásélessége a bal szemen 0,25-re romlott, majd a műtét el­végzése után 0,4-re javult. A jobb szem látásélessége kézmozgáslátás, a jobb funduson a neuro­­retinaleválás mérete csökkent, de kiterjedt pigmentzavar és az alsó ér­árkád mentén a pigmenthám ruptúrája jelent meg (5. ábra A, C), melyet OCT-vizsgálat is igazolt (6. ábra). A bal hátsó pólus pigmenthám-egye-3. ábra. Második betegünknél a jobb szemfenéken (A) a papillomacularis köteg felső felén körülírton, a bal szemen (B) a maculatájon kiterjedten pigmentzavar volt látható. Fluoreszcein angiográfiával a jobb oldali pigmentegyenetlen területeken (C) ablakdefektust figyeltünk meg, de kóros festékszivárgás nem jelentkezett. A bal szemen (D) a temporalis felső érárkádtól egy papilla átmérőjű sávban az alsó érárkádig terjedő, a foveát is érintő irreguláris pigmentegyenetlenség mutatkozott, foltos pigmentkicsapódásokkal, ablakdefektussal. Két évvel később a maculatáji pigmentegyenetlenség területe mindkét oldalon minimálisan növekedett (E, F) netlensége mind területében, mind intenzitásában fokozódott (5. ábra B, D). Szemészeti javaslatra a szteroidterápiát két hónappal ezelőtt csökken­tették, szemészeti státusza változatlan maradt. Megbeszélés Tartós kortikoszteroidkezelés a szemben cataractát és glau­­comát okozhat. A CSC-ben szenvedő betegek anamnézisé­­ben gyakran szereplő szteroidterápia vagy endogén szte­­roidszint-emelkedés mutatott rá, hogy a glükokortikoidok a külső vér-retina gátat is károsítják, ezáltal elősegítik körülírt neuroszenzoros retinaleválás kialakulását.11,13 A CSC-ben látható subretinalis folyadékgyülem oka a chorioidea felől a RPE-Bruch membrán barrieren keresztül történő szivárgás. Kérdéses, hogy a primer lézió a chorio­­capillaris, vagy a RPE oldalán keletkezik-e. Indocianinzöld­­angiográfiás tanulmányok alapján többen felvetették, hogy az elsődleges elváltozás a chorioideaerek hiperpermeabili­­tása, és a RPE másodlagosan károsodik.5 6,14 Elképzelhető, hogy a RPE sejtjeinek diszfunkciója önmagában is hasonló elváltozás kialakulásához vezet.6,15 Bármi is legyen azonban az elsődleges ok, a legvalószínűbb, hogy a RPE és a cho­­riocapillaris együttes működészavara szükséges a betegség létrejöttéhez. A kortikoszteroidok és a pigmentepitheliopathia kiala­kulása közötti kapcsolat ismert az irodalomból. Endogén hypercortisolismus, pl. Cushing-betegség, szteroidtermelő mellékvesetumorok, hypophysis-adenomák mellett számos esetben írtak le CSC-t. Az exogén kortikoszteroidterápiák csaknem valamennyi alkalmazási módja során tapasztal­tak RPE-t érintő mellékhatásokat. így a szájon át adott, az epidurális, az intravénás, a depó injekciók, az inhalációs és nasalis aeroszolok, valamint a periocularis injekciók for-4. ábra. A harmadik betegnél 2003-ban a bal funduson (A) kiterjedt pigmentzavar, a maculatáj felső részén lapos neuroretinaleválás, fluoreszcein angiográfiával (B, C) a fovea felett, alatt, a maculatáj felső temporalis negyedében és a papillától nasalisan festékáteresztő pontok jelentek meg. A jobb szemről készült késői felvételen (D) több papillányi bullosus neuroszenzoros retinaleválást, kiterjedt pigmentzavart, több festékáteresztő foltot észleltünk Tartós szteroidterápia okozta pigmenthám-károsodás

Next

/
Thumbnails
Contents