Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-03-01 / 1. szám
Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar Szemészeti Klinikája (igazgató: Kolozsvári Lajos egyetemi tanár)1 és AIT III. Általános Intenzív Terápiás Részleg (igazgató: Rudas László egyetemi tanár)2 közleménye 143. évfolyam (2006) 39 Szemészet Az oculocardialis reflex a szemészeti anesztéziában* Bognár Ágnes,1 Török Tamás,2 Rudas László,2 Kolozsvári Lajos1 Célkitűzés: Az oculocardialis reflex következtében létrejövő bradycardia a szemészeti műtétek gyakori szövődménye. Célunk az oculocardialis reflex keringési hatásainak vizsgálata volt. Módszerek: Kísérleteinket 32, szemészeti műtétre váró betegen végeztük. A hemodinamikai hatások modellezésére egymás után minkét oldalon 10 másodperces carotis sinus masszászt (CSM), majd mindkét szemen 80 Hgmm-es oculopressiót (OP) alkalmaztunk. A vérnyomást fotopletizmográfiás módszerrel mértük, az EKG-t folyamatosan regisztráltuk. Eredmények: CSM után szignifikáns RR intervallum növekedés jött léte. Az RR intervallum növekedése szignifikáns, de kisebb mértékű volt OP-t követően. A CSM utáni hemodinamikai változások szignifikánsan nagyobbak voltak, mint az oculopressiót követőek. A CSM-t és az OP-t követő szisztolés vérnyomáscsökkenés pozitív korrelációt mutatott. Következtetés: Kísérletünkben az OP-t követő hemodinamikai válasz enyhe volt, összefüggést igazoltunk a OP és CSM okozta autonóm válasz között. Eredményeink alapján azok a betegek igényelnek fokozott figyelmet a szemészeti műtéteknél, akiknél a CSM után kifejezett vérnyomásesés következik be. Kulcsszavak: oculocardialis reflex, carotis sinus masszázs, oculopressio, szemészeti anesztézia Oculocardiac reflex during ophthalmic surgery Background: Substantial bradycardia caused by oculocardiac reflex is a commonly-feared complication of ophthalmic I surgery. Although anecdotal reports often refer to this reaction, convincing evidence of its occurrence is scarce. Our I aim was to study the effects of the oculocardiac reflex on the human circulatory system. Methods: The study was performed on 32 ophthalmic patients who were awaiting surgery. In order to assess the autonomic reactivity reflex, a 10-second carotis sinus massage (CSM) was performed successively on both sides, followed by controlled oculopression (OP) of 80 mmHg maintained for 30 seconds. Blood pressure was measured using a photoplethysmographic method, and the patient’s ECG was continuously monitored. Results: CSM resulted in a significant lengthening of RR intervals on the ECG. This reponse contrasted with a much smaller (though still significant) bradycardia which was elicited by the OP. Likewise, the systolic blood pressure change (a reduction) was significantly greater after CSM than after OP. Systolic blood pressure responses to CSM and to OP were positively correlated. Conclusions: We found that OP was associated with moderate haemodynamic responses, and our results confirm the relationship between the effects of OP and CSM. Therefore we suggest that patients who show a large decrease in blood pressure after carotis sinus massage may require special attention during ophthalmic surgery. Key words: oculocardiac reflex, carotis sinus massage, oculopression, ophthalmic anaeshesia A SZTE Szemészeti Klinikáján évente kb. 3000 szemészeti műtétet végeznek. A legtöbb beavatkozás helyi érzéstelenítésben történik, hiszen a bulbus mellé, vagy speciális esetekben a cseppekben adott érzéstelenítőszer képes biztosítani a műtéthez szükséges feltételeket. A szürkehályog-ellenes műtétek esetén, ha azok phacoemulsificatióval történnek, cseppérzéstelenítés alkalmazható. A cseppérzéstelenítés kizárólag a cornealis seben keresztül és iridectomiamentes cataractaellenes műtétek érzéstelenítési módja, a betegek nagyon jól tűrik a beavatkozást, és az irodalomban alig lehet szövődményekről olvasni. A legtöbb szemészeti műtét azonban ma is retro- vagy peribul* Kolozsvári Lajos egyetemi tanár tiszteletére baris érzéstelenítésben történik. Régebben a bulbus mellé adott helyi érzéstelenítést csaknem kizárólag retrobulbaris injekció jelentette, majd egyre inkább a peribulbaris érzéstelenítés terjedt el. Ez utóbbi mellett valamivel kevesebb szövődményt észleltek, de kisebb százalékban volt kielégítő az anesztézia. Azon esetekben, ha a beteg monoculus, általános állapota, félelme, kora vagy a műtét jellege olyan, hogy a helyi érzéstelenítés nem jelent biztonságot a beteg és az operátor számára, az általános anesztézia lehetőségét kell mérlegelni. A helyi és általános érzéstelenítésben végzett szemészeti beavatkozások alkalmával leggyakrabban fellépő keringési szövődmény az oculocardialis reflex. A jelenséget először Bemard Aschner és Giuseppe Dagnini 1908-ban írta le egymástól függetlenül. Oculocardia-Bognár Ágnes: Az oculocardialis reflex a szemészeti anesztéziában
