Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)

2006-12-01 / 4. szám

226 Szemészet módszerével kivitelezhetetlen volna. Tömeges glaucoma­­szűrés végezhető azonban más módon is: ilyen lehetőség az önkéntes jelentkezésen alapuló szűrés. Ez azonban csak akkor hatékony, ha a résztvevők a glaucoma szempontjából fokozott kockázatú csoportot képviselnek (pl. glaucomás betegek közeli rokonai, idős személyek). Az ilyen csopor­tokban a glaucoma előfordulási gyakorisága jelentősen na­gyobb, mint a népesség más csoportjaiban, és ez növeli a szűrés hatékonyságát. A szűrésre használt megfelelő módszer kiválasztása nem könnyű. Egy szűrésre alkalmazott technika diagnosztikai szempontból pontos, emellett gyors, költséghatékony és könnyen telepíthető. A szemnyomásmérést rendkívül rossz szenzitivitása és specificitása nem teszi alkalmassá szűrés­re.517 Az elmúlt évtizedben számos olyan, szűrésre poten­ciálisan alkalmas vizsgálati módszert (pl. scanning lézerto­mográfia, scanning lézerpolarimetria, frekvenciakettőzött perimetria) fejlesztettek ki, amelyek klinikai körülmények között jó specificitást és szenzitivitást mutattak.7'9’12'13,18 Nem ismert azonban, hogy ezek a műszerek mennyire al­kalmazhatók a tényleges glaucomaszűrés során. A szűrésre használt vizsgálati technika kiválasztásakor azt is figye­lembe kell venni, hogy egyetlen módszer sem egyformán hatékony a korai és az előrehaladott glaucoma kimutatására, és a morfometriai, valamint a funkcionális módszerekkel kiszűrt glaucomás esetek csak részben azonosak. Éppen ezért széles körű szűrésre a morfológiai és a funkcionális vizsgálatok kombinációja valószínűleg nagyobb pontosságot biztosít, mint bármelyik típusú módszer önmagában. A jelen munkánkban két, korábban klinikai körülmények között jó szenzitivitást és specificitást mutató módszert, a retinális idegrostréteg vastagságát mérő scanning lézerpo­­larimetrát (GDx-VCC) és a látásfunkciót elemző frekvencia­kettőzött perimetriát (Matrix-FDT) teszteltük a glaucoma szűrésére való alkalmasság és a kombinált értékelhetőség szempontjából. Betegek és módszer A vizsgálatba bevont személyek és a vizsgálat menete A vizsgálatokat a regionális kutatásetikai bizottság engedélye alapján, részletes felvilágosítás után önként vállalkozó személyeken végeztük. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének épületében 2005 novemberében egyhetes ingyenes szűrést szerveztünk. A szűrést rádióban és újságban közzétett felhívás révén hirdettük meg. A felhívásban a be­tegség legfontosabb kockázati tényezőit (pozitív családi anamnézis, 60 év feletti életkor, rövidlátás) is ismertettük. A résztvevőket 5 lépésből álló protokoll szerint vizsgáltuk: 1) megállapítottuk a legjobb korrigált látóélességet; 2) részletes szemészeti és általános anamnézist fettünk fel, és réslám­pás szemészeti vizsgálatot végeztünk; 3) elvégeztük a GDx-VCC és a Matrix-FDT vizsgálatokat; 4) szemnyomásmérést végeztünk Goldmann-applanációs tonometri­­ával; 5) végül pupillatágításban sztereo fundus- és papillavizsgálatot vé­geztünk. Amennyiben a glaucoma nem volt egyértelműen kizárható, a részt­vevőt behívtuk a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának Glau­coma Egységébe, ahol részletes szemészeti kivizsgálás (diurnális szem­­nyomásgörbe-felvétel, centrális corneavastagság-mérés, papillavizsgálat, gonioscopia, standard automata látótérvizsgálat) után a munkacsoport vezetője állította fel a kórismét. A glaucomás szemek stádiumbeosztását a módosított Bascom Palmer Glaucoma Scoring System alapján végeztük.14 A 233 megjelent személyből ISI esetében tudtuk a műszeres vizsgálatokat elvégezni. E résztvevők demográfiai adatait az 1. táblázat tartalmazza. Scanning lézerpolarimetria 1. táblázat. A műszeres vizsgálatokon átesett 181 résztvevő demográfiai adatai Férfi/nő (n) Életkor (átlag±SD, tartomány) Glaucomaprevalencia a vizsgált személyeknél Glaucomaprevalencia a vizsgált szemeknél Glaucoma előfordulása a családban Diabetes mellitus előfordulása az egészségeseken Diabetes mellitus előfordulása a glaucomásokon Fénytörési hiba (D) (tartomány) Legjobb korrigált látásélesség (átlag± SD) Glaucoma típusa: • POAG • NPG • Pigment glaucoma • Exfoliatív glaucoma • CACG 65/116 61,5± 11,4 (16-83) év 24/181 (13,3%) 39/345 (11,3%) 45/181 (24,9%) 12/157 (7,6%) 3/24 (12,5%)-11,0 D - +5,0 D 1,0±0,1 (szemek száma; %) 15 (38,4%) 17 (43,6%) 1 (2,6%) 4 (10,3%) 2 (5,1%) A vizsgálatot a GDx-VCC készülék 5.4.0.27. szoftververziójával (Carl Zeiss Meditec Inc., Dublin, CA, USA) végeztük. Az eszköz működési elvét korábban részletesen ismertettük.7 Lényege a következő: a készü­lék 780 nm hullámhosszúságú, polarizált lézerfényt bocsát ki, amely a törőközegeken áthaladva a retinára vetül. A párhuzamos retinális axonok kettős törésük révén a visszavert fény polarizáltságában változást eredmé­nyeznek. A polarizált fény terjedési sebességében beálló változást — ami egyenesen arányos az idegrostréteg vastagságával - a szoftver detektálja, majd képpontonként meghatározza a retinális idegrostréteg vastagságát. A részletes vizsgálat során elsőként a macula területéről készül felvétel, így a cornea és a lencse polarizációs hatását a szoftver rögzíti. A kapott adatokkal korrigálja a második, papilla körüli retináról készült felvétel adatait, így minden vizsgált szemen individuális corneakompenzáció va­lósul meg.18 A kapott retardáció arányos a retinális idegrostréteg papilla körüli vastagságával, amit a program a vizsgálat végén számszerűen és színkódolt képpel is megjelenít.7,19 A szűrőprogram alkalmazása során a kompenzáció és a papilla körüli idegrostréteg vastagságmérése egyazon lépésben történik. A vizsgálat háromféle lehetséges eredményt adhat: „egészséges”, „határeset”, „kóros”. Az ametropiát minden SLP-felvétel előtt a készülék szoftverének segít­ségével korrigáltuk. Szűrővizsgálatunk során először a szűrőprogramot, majd a részletes programot alkalmaztuk tágítatlan pupilla mellett. POAG: primer nyitott zugú glaucoma; NPG: normális nyomású glaucoma; CACG: krónikus zárt zugú glaucoma Tóth Márta

Next

/
Thumbnails
Contents