Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)

2004-09-01 / 3. szám

328 ■ Szemészet 1. ábra. A külső amnionréteg leválása után kontaktlencse alatt a fekélyt borító belső amnionréteg a helyén maradt a varratot eltávolítottuk. 2003 áprilisában, miután szaru­­hártya-erosio miatt egy hétig a lakhelyéhez közel eső in­tézményben sikertelenül kezelték, klinikánkon jelentkezett. Felvételekor visusa 0,01 volt, jó fényérzés és lokalizáció mellett. Az erős irritációs érzés miatt a beteg igen sűrűn, görcsösen pislogott. A dekompenzálódott, microcystás fel­színű corneában a donor területén, a centrum mellett ki­alakult mély corneafekély képét láttuk. A recipiens cornea körben felszínesen erezett volt, ez alsó és nasalis szélén kis­sé a donor corneába is benyúlt. Két nappal később a fekély területén a szaruhártya annyira elvékonyodott, hogy des­­cemetokele keletkezett. Ekkor amnionplasztika elvégzése mellett döntöttünk. A műtét során a fekély körül a hámot lekapartuk, a fekély területére egy azt beborító, kis darab amniont varrtunk két rétegben, majd az egész corneát be­fedtük egy másik réteg amnionnal. Mindkét réteg felvarrá­sakor hám felőli felszín volt kívül, rögzítésre csomós 10/0-s nylon varratokat alkalmaztunk. Ezután a szemre terápiás kontaktlencsét helyeztünk, subconjunctivalis Brulamycint és Celestone-t adtunk. A műtét után eleinte csak tartósítószer­mentes műkönnyet alkalmaztunk, majd 10 nap múlva helyi és általános antibiotikum-kezelést kezdtünk. Három nappal a műtét után, valószínűleg az erőteljes pis­logás következtében a kontaktlencse a corneáról a felső át­­hajlásba csúszott, a külső réteg amnion felülről leszakadt. Ennek eltávolítása után újabb kontaktlencsét helyeztünk fel, mely alatt a fekélyt borító belső amnionréteg a helyén ma­radt (1. ábra). Mivel azonban az amnion alatt a fekély nem telődött, a stroma még továbbra is nagyon vékony maradt, 4 héttel később ismételten keratoplasztikát végeztünk. A kivágott korong szövettani feldolgozása során (2. ábra, A., B.) a felszíni hám igen változékony képet mutatott: ál­talában diffúzán elszarusodott, a korong széle felé kissé sorvadt, a centrum felé haladva egyenetlenül kiszélesedett, de megfigyelhetők voltak teljesen hámfosztott területek is. Az acanthoticus területen, a hámon belül, illetve a felszín alatt számos kisebb-nagyobb kerek vagy ovális, cysta-szerű üreg volt látható, amelyeknek lumene üres volt. A hámsejtek közötti intercelluláris rések kiszélesedtek. A Bowman-réteg kiterjedten elpusztult. Az amnionmembránt egy nagyobb excentrikus területen lehetett felismerni: itt a hám alatt 2. ábra. Szövettani metszet az amnion-beültetés után 1 hónappal kivett szaruhártyakorongból. Leírást l. a szövegben. A: a csillagok között dupla réteg amnionmembrán (hematoxilin-eozin, objektív: 4x). B: am: a dupla amnionmembrán felső rétege. (PÁS, objektív: 20 x) egynemű sejtmentes réteg volt látható, melyet a hámmal az erősen festődő bazálmembrán kötött össze. Ez alatt sejt­dús, a cornea-strománál lazább kötőszövet helyezkedett el, melynek közepén szintén látható volt egy, a felszín alattihoz hasonló, egynemű, sejtmentes réteg. Az amnion folyama­tos átmenetet mutatott a cornea-stromába, mely mindenhol oedemás, az amnion alatt elvékonyodott volt, elvétve idült lobsejtes beszűrődés volt észlelhető benne, a keratocyták megfogyatkoztak. A Descemet-membrán felismerhető volt, de csak kevés endothelsejt volt látható rajta. Megbeszélés A Sjögren-szindróma szemészeti tüneteinek alapja a könny­mirigy autoimmun gyulladása következtében lecsökkent könnytermelés. A csökkent könnymennyiség a szemfelszín szöveteiben olyan reakciókat vált ki, melyek a kötőhártya és a szaruhártya mélyebbre terjedő károsodásához is vezethet­nek.5 A szárazabb környezetben módosul a kötőhártya- és szaruhártya-epithelium sejtjeinek működése és károsodik a hám barrierfunkciója. A megváltozott működésű hámsejtek, stimulált fibrocyták és a hámot és a felszínes stromát infilt­ráló mononukleáris sejtek gyulladásos mediátorokat, vala­mint fokozott mértékben metalloproteázokat, illetve más szövetbontó enzimeket termelnek.7 Ezt a folyamatot a szem szöveteinek saját autoimmun gyulladása tovább erősítheti. Súlyos esetben mindezek eredményeként a szaruhártya fel­színén hámhiány alakul ki, mely nehezen vagy egyáltalán nem gyógyul, és ehhez a stroma steril gyulladása, illetve felbomlása (keratolysis) csatlakozhat. Füst Agnes

Next

/
Thumbnails
Contents