Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-06-01 / 2. szám
Az ablatio retinae gyógyításának hazai gyakorlata Salacz György Semmelweis Egyetem, II. Szemészeti Klinika, Budapest A szemtükör Helmholz által történt felfedezése után az ablatio retinae élőben történő diagnosztizálása lehetővé vált, oka azonban csaknem 70 évig nem tisztázódott. Hipotézisek sokasága próbált választ adni az okra, illetve a terápiás próbálkozások sikertelenségére. A Gonin által 1927-28-ban közzétett patomechanizmus megismeréséig először 1859-ben jelent meg hazánkban közlemény Hirschler tollából, melyet követtek Grósz (1890), Gabler (1900), Blaskovics (1911), Csapody (1927) közleményei az ablatio retinae műtéti gyógyításának lehetséges módozatairól. Az első sikeres, Gonin elveit figyelembe vevő műtéti eredményekről Blaskovics (1929) számolt be, s ezzel megkezdődött az ablatio retinae hazai eredményes, a kor színvonalának megfelelő műtéti gyógykezelése. Ebben úttörő szerepe volt Blaskovics mellett többek között ifj. Imre Józsefnek, Csapody Istvánnak is. A műtéti technikák változásait, fejlődését a hazai szemsebészek sorra átvették, egyesek innovatív tevékenységeket is folytattak: különböző műtéti módokat, segédeszközöket alkalmazva, kipróbálva. Az 1970-es években bevezetett üvegtesti sebészet elsősorban anyagi okokból tudott hazánkban csak lassan teret hódítani, a század végére azonban általánosan elterjedt. A módszerrel a század első harmadában elérhető 40-50%-os gyógyulási arány 95-98%-rajavult. History of the surgical treatment of retinal detachment in Hungary Salacz Gy. Semmelweis University, 2nd Department of Ophthalmology, Budapest The ophthalmoscope invented by Helmholz provided an improved diagnostic method for retinal detachment, and could be used in vivo. The cause of the disease however remained obscure for almost 70 years. Many hypotheses were advanced regarding the pathogenesis of the condition and to account for the lack of success of therapeutic approaches. In 1927-28, Gonin’s work revealed the actual pathomechanism; before this date several Hungarian publications on retinal detachment appeared, the first by Hirschler in 1859. He was followed by Grósz (1890), Gabler (1900), Blaskovics (1911), and Csapody (1927), who in turn described various surgical approaches. The first successful surgery based on Gonin’s ideas was reported by Blaskovics (1929), and this opened a new era in treatment; pioneer roles in this development were also played by, amongst others, József Imre jun. and István Csapody. Some subsequent innovations and developments in instruments and surgical methods were made here and were adopted. Because of financial limitations the pars plana vitrectomy technique, introduced in 1970, at first spread only slowly in Hungary; but by the end of the 20lh century it had gained general acceptance. With this method, the 40-50% success rate common in the early part of that century has now improved to 95-98%. 4 June 2004 - History of Hungarian ophthalmology II.
