Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-06-01 / 2. szám
Szemészet 250 :.v.; 11111 tail A szem- és a szemkörnyéki daganatok diagnosztikája és terápiája az elmúlt száz évben a „Szemészetiben megjelent cikkek tükrében Berta András Debreceni Egyetem, OEC, Szemklinika Az elmúlt száz évben a „Szemészet” folyóiratban a szem és a szemkörnyéki daganatok diagnosztikájával és kezelésével kapcsolatos közleményeket két szempontból vizsgáltuk: 1. A száz év alatt megjelent közlemények között hány (hány százalék) foglalkozott daganatokkal? Ezen belül hogyan oszlottak meg az intraocularis, a szemhéj- és arc-, az orbita-, a conjunctiva-, a cornea- és a könnymirigy-tumorokkal foglalkozó közlemények? 2. Hogyan változtak a diagnosztikus és terápiás elvek és módszerek, amelyeket a szemészeti onkológiai ellátásban a magyar szemészek alkalmaztak? Melyek voltak a fontosabb centrumok, kik voltak a daganatokkal foglakozó szemészek, amelyek és akik jelentősen hozzájárultak a daganatos szembetegek ellátásával kapcsolatos ismeretek gyarapodásához? A vizsgált időszakból (az 1904 és 2003 közötti száz évből) 85 évfolyam található meg a Debreceni Szemklinika könyvtárában. A hiányzó 15 évfolyamból 5 az I. vagy a II. világháború idejére vagy közvetlenül a II. világháborút következő időszakra esik, amikor a „Szemészet” nem jelent meg. A két világháború közötti időszakban (1919-1938) további 9 évfolyam hiányzik, melyek többségéről szintén tudni lehet, hogy ezekben az években a „Szemészet” nem jelent meg, vagy, mint 1956-ban, csak egy számot adtak ki, és előfordult, hogy az ilyen hiányos évfolyamot egy másikhoz rendelve jelentették meg. A fentiek alapján ki lehet mondani, hogy értékelésünk a 100 év alatt megjelent „Szemészet” számok 98-99%-án alapul. A rendelkezésünkre álló adatbázisban 3459 közlemény szerepel. A feldolgozás során közleménynek számítottuk a Magyar Szemorvostársaság tudományos ülésein elhangzott előadásokat is akkor, ha azok szövege a „Szemészetiben teljes terjedelemben vagy rövidített formában megjelent. 1904 és 1944 között a megjelent közlemények zöme vagy teljes előadásszöveg, vagy a tudományos ülésekről szóló beszámoló volt. A feldolgozott 3459 közlemény közül szem- és szemkörnyéki daganatokkal foglalkozott 203 (5,87%), ami a téma jellegét figyelembe véve nagy számnak és aránynak számít. A daganatokkal foglalkozó 203 közlemény megoszlása az egyes daganatterületek között a következő volt: intraocularis tumorokról szól 98 (48,3%), szemhéjakon vagy az arcon levő tumorral kapcsolatos 46 (22,7%), orbitatumorokra vonatkozik 27 (13,3%), a conjunctiva daganataival foglalkozik 23 (11,3%), a corneán észlelt tumorokról szól 7 (3,4%) és a könnymirigy daganataival foglalkozik 2 (1,0%). Az I. világháborúig 10 év alatt megjelent 384 közlemény (az évfolyamátlag 38,4), ebből tumorokkal foglakozik 16 (4,2%). 1914 és 1945 között, a háborús és háborúk közötti időszakban megjelent 564 közlemény (az évfolyamátlag 28,2), ebből csak 7 (1,2%) foglalkozik tumorokkal. A közlések zöme a korszak leggyakoribb szembetegségeinek megfelelően a sérülések vagy gyulladások ellátásával kapcsolatos. Számszerűen és arányaiban is a legtöbb daganatról szóló közlemény a II. világháború után jelent meg. 55 év alatt 2511 közlemény (az évfolyamátlag 45,7) közül tumorokról szól 180 (7,2%). Bár már az első évben három jelentős onkológiai témájú előadás is megjelent a „Szemészet”-ben (Rádiummal kezelt szemhéjepitheliomás betegek, Rhabdomyoma malignum orbitae, Melanosarcoma conjunctivae), a szemészeti onkológia az elmúlt 100 évben jelentősen átalakult. Ebből az átalakulásból a szemhéjak és az arc tumorai vonatkozásában ifj. Imre József íves plasztikáját (amelyet a világirodalom mint magyar plasztikát új műtéti eljárásként ismer el), a Blaskovics László és Kettesy Aladár által kidolgozott szemhéjműtéteket, Csapody István üregi plasztikáját lehet kiemelni. A szemészeti plasztikai műtétek több évtizeden át magas szinten folytak a Debreceni Szemklinikán, ahol Zajácz Magdolna iskolateremtő tevékenységét, és a SE I. sz. Szemklinikán, ahol Lukács Olga eredményes munkáját lehet kiemelni. Alberth Béla a hetvenes évek elején számolt be az iridectomiával és az iridocyclectomiával nyert tapasztalatairól. Az orbitatumorok ellátásának központja az Országos Idegsebészeti Intézet előbb Remenár László, majd Hajda Márta vezette szemészeti osztálya, ahol a korszerű diagnosztikai eljárások bevezetése mellett a bulbus megtartásával végzett radikális orbitaműtétek folytak és folynak jelenleg is. Remenár László úttörő tevékenységet folytatott retinoblastomás gyermekek sugárterápiája és krioapplikációja terén is. A szemkörnyéki daganatok sugárkezelésével kapcsolatos tevékenységükért két sugárterapeutát, az ötvenes és hatvanas években dolgozó Ródé Ivánt (orthovoltos rtg. és kobalt-terápia) és az elmúlt másfél évtizedben sok szembeteget kezelő Bajcsay Andrást (lineáris gyorsító) lehet kiemelni. Az intraocularis tumorok ruténiumapplikátoros kezelésének Magyarországi meghonosítása és 1986-tól folyamatos eredményes alkalmazása a Debreceni Szemklinikához köthető (Berta András, Damjanovich Judit, Alberth Béla). A chorioidea-melanomák diódalézeres termo terápiáját hazánkban elsőként Kovács Bálint végezte a Pécsi Szemklinikán. 2004. június 4. - A Magyar szemorvoslás története II.
