Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)

2004-03-01 / 1. szám

Szemészet 2. táblázat. A két betegcsoport összehasonlíthatóságára vonatkozó statisztikai vizsgálatok I. csoport II. csoport Mann-Whitney U; egzakt szignifikancia Kor; átlag±SD (év) Traumapont Zóna I. zóna (%) II. zóna (%) Követés (hónap) 12-47; 31,6± 11,4 59-100; 77,3±13,3 6/8 (75%) 2/8 (25%) 4-38; 11,6±12,5 28-57; 38,8±10,7 53-100; 86,6±15,9 4/8 (50%) 4/8 (50%) 3-28; 9,1±8.2 21,00; 0,279 18,50; 0,161 24,00; 0,442 31,00; 0,599 natkozóan külön-külön is megvizsgáltuk (2. táblázat). A primer sebellátás 7 esetben történt klinikánkon (9-15. beteg). A 9. betegben a klinikánkon való jelentkezéskor, a sérülés másnapján (amikor a beteg klinikánkon jelentkezett) már súlyos endophthalmitist észleltünk. A csarnokban hy­popyon volt, az üvegtesti gennygyülem vérrel keveredett. A rossz láthatósági viszonyok miatt a vitrectomiát nem lehetett 1. ábra. 9. beteg, 4 hónappal a pars plana vitrectomia után; a retina felsó' fele fekszik, alul durva hegek, tractiós retinaleválás teljessé tenni. A leoltásból Bacillus cereus és Staphylococ­cus epidermidis tenyészett ki. Ez volt az egyetlen esetünk, amikor a primer sebellátással együlésben végeztük a pars plana vitrectomiát, a beteg lencséjét pars plana behatolásból lensectomiával távolítottuk el (1. ábra). A primer sebellátás kapcsán a sérült, duzzadó lencsét 2 esetben cornealis tunel­­seben keresztül, phacoemusificatiós technikával távolították el, műlencse-beültetés nem (7. beteg), vagy később (6. be­teg) történt. Az idegentest eltávolítása az I. csoportban átlagosan a sérülést követő 17. napon (9-35. nap; 17,37±8,5), a II. cso­portban a trauma utáni 3. napon (2-3. nap; 2,6±0,51) tör­tént. Valamennyi idegentest mágnesezhető volt, legnagyobb átmérőjük nem haladta meg a 3 mm-t. Az idegentest 2 eset kivételével (9., 11. beteg) a hátsó falban rögzült, 6 szemben (1., 4., 7., 12., 13., 14. beteg) posztekvatoriálisan helyezke­dett el (2., 3. ábra). A 12. és 14. betegben az idegentest becsapódásakor, ahogyan a hátsó falon végigszánkázott, többszörös retinasérülést okozott. A preekvatoriálisan rög­zült idegentestek közül 4 (1., 2., 10., 15. beteg) alul VI h irányában, az óra serratánál volt található. Az 1. betegünk­ben az idegentest masszív üvegtesti vérzést okozott. A 7. betegben az alsó 180°-ban a felső temporalis érárkádnál rögzült idegentesttel összefüggésben retinaleválás alakult ki, az erek torzult lefutása epiretinalis membrán képződé­sére utalt. (4. ábra). Az idegentest eltávolításakor intrao­cularis tamponádot 5 esetben alkalmaztunk (14%-os C3F8: 3., 7., 13., 14. beteg; primer szilikonolaj-beültetés: 12. beteg 2. ábra. I. csoport, 6. beteg, a hátsó falba fúródott idegentest a felsó' temporalis érárkádnál (a) és 24 hónappal később, a retina szilikonolaj alatt maradt fekvő (b) Récsán Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents