Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-03-01 / 1. szám
122 Szemészet 1. ábra. A bal oldali szemfenéki képen a retina sárgás krémszínű foltozottsága, tág retinalis vénák kaliberingadozással és superotemporalisan régi chorioretinitises heg látható rierfunkciójának sérülésére utaló jelenségek aktív retinalis vasculitis gyanúját vetették fel. Az elváltozások hátterének felderítése céljából immunológiai, hematológiai és általános belgyógyászati kivizsgálást kezdtünk. A kivizsgálás során poliklonális immunglobulin szaporulatot, ANA- (antinukleáris antitest) pozitivitást találtunk. Az antimikroszomális és az antitireoglobulin antitest emelkedett szintje, valamint a pajzsmirigy-UH és a tűbiopszia autoimmun thyroiditist valószínűsített. Egyéb szisztémás immunológiai (rheumatoid arthritis, Sjögren-szindróma stb.) vagy hematológiai (antiphospholipid szindróma, thrombophilia stb.) betegség nem igazolódott. A betegnél szisztémás szteroidlökést és értágító infúziós kezelést alkalmaztunk, amire panaszai jelentősen csökkentek, visusa bal oldalon is teljessé vált. Hat hónap múlva, kontrollvizsgálat alkalmával a beteg a bal szemen továbbra is fennálló átmeneti látászavarokról (fényfelvillanások, homályos foltok) számolt be. A FLAG bal oldali enyhe parafovealis chorioidalis szivárgáson kívül egyéb eltérést nem igazolt. 2002 decemberében a beteg ismételten felvételre került jobb szemen kialakult, a korábbiakhoz hasonló látási panaszok miatt. Visusa jobb szemén 0,9, bal szemén 0,4 volt. Réslámpás vizsgálattal a korábbiakban részletezett elváltozásokon kívül mindkét oldalon a hátsó póluson, a középperifériáig körkörösen elhelyezkedő, krémszínű hipopigmentált foltozottságot találtunk (1. ábra), valamint mindkét maculában kóros fényreflexeket és jobb oldalon peripapillaris csíkolt vérzéseket. A FLAG-on mindkét oldalon maculaoedema, bal oldalon cystoid komponenssel és fundusszerte az erek mentén késői szivárgás, nagyfokú kaliberingadozás ábrázolódott. A sárga foltozottság a FLAG-on eltérést nem okozott (2. ábra). Az indocianinzöld angiográfia (ICGA) a korai felvételeken a nagyobb chorioideaerek mentén jelentkező hipofluoreszcens gócokat mutatott, melyek a késői felvételeken is megtartották hipofluoreszcenciájukat (3. ábra). Optikai koherens tomográffal vizsgálva, a retina mindkét maculaterületében kissé megvastagodott, és jobb oldalon neuroszenzoros leválás, bal oldalon pedig intraretinalisan cystoid űrök ábrázolódtak (4/a. ábra). A hipopigmentált területek OCT-képét ép területekével összehasonlítva nem találtunk eltérést. Szkotopikus ERG-ben a pálcikaválasz amplitúdója kifejezetten szubnormális, és a latenciaidő kórosan megnyúlt volt (a szkotopikus teljes válasz kevésbé). Értékelhető oszcillációs potenciál egyik szemről sem volt elvezethető (5. ábra). A photopicus válasz és a 30 Hz photopicus flicker válasz mérsékelten szubnormális volt. A kóros eltérések a bal szemen (melyen a betegség régebb óta állt fenn és cystoid macula-oedema is kialakult) minden funkció vizsgálata esetén egyértelműen kifejezettebbek voltak, mint a jobb szemen. Lanthony-féle desaturated 15 hue színteszttel a bal szemen, főként a sárga-kék tengelyt érintő dischromatopsia volt kimutatható. A szemfenéki kép és a különböző vizsgálatok során észlelt elváltozások birdshot chorioiditis 2. ábra. A bal oldali szemfenék késői FLAG-felvételén a vénákból diffúz festékszivárgás és macula körüli kifejezett szivárgás ábrázolódik 3. ábra. A bal szemfenék középidős ICGA-felvételén a nagy chorioideaerek mentén multiplex kerek, hipofluoreszcens gócok láthatók Ecsedy Mónika
