Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-03-01 / 1. szám
38 Szemészet folt jelent meg. Ez a fényjelenség nem változott, állandóan pulzálva nappali látását is zavarta. Nem változott a jobb szemének szürkületi vaksága sem. Bal szemével jól látott, arra nem volt semmi panasza. Megelőzően gyakran járt szemészeti vizsgálatra, hiszen gyermekkora óta szemüveget viselt astigmiája miatt. Ezenkívül látására vonatkozó egyéb panasza, illetve szembetegsége nem volt. Családjában sem fordult elő öröklődő szembetegség, amivel a farkasvakságot magyarázni lehetett volna. Általános anamnézisében egy műtétről tett említést, melyet megelőzően nem volt komolyabb betegsége. 1992-ben bal lábszáráról pigmentált daganatot távolítottak el, mely felszínesen terjedő, Clark III. típusú melanoma malignumnak bizonyult. Minthogy az ingvinális block-dissectio szövettani eredménye negatív volt, kemoterápiát nem alkalmaztak. Az ezt követő években is egészségesnek érezte magát. Semmilyen gyógyszert nem szedett rendszeresen. Kettőezer májusában bal combja bőrében vörös csomó keletkezett, mely fokozatosan kiemelkedett a bőrből és időnként fájt. Ezt eltávolították, a szövettani vizsgálat melanoma malignum metastaticumot igazolt. A citosztatikus kezelés megkezdése előtt szemészeti vizsgálatra klinikánkra küldték. Ekkor említette a január óta fennálló furcsa látászavarát. A kezelés ellenére kismedencei metasztázis lépett fel, ezért kismedencei és bal alsó végtagi kemoperfúziós terápiára tértek át. A kezelést követően pancytopenia alakult ki, melyet ugyan sikerült rendezni, de röviddel ezután a tüdőben is megjelent a metasztázis. A beteg 2001 augusztusában meghalt. A jobb szem státuszára, illetve a látására vonatkozó panaszok a 20 hónapos követési idő alatt nem változtak, a bal szemen pedig nem alakult ki a jobb szemnél észlelthez hasonló tünetegyüttes. Jobb szem Módszerek A látókérgi kiváltott válaszok és a mintázott elektroretinogram (ERG) szimultán vizsgálata fekete-fehér sakktáblaminta fázisfordításos ingerlésével történt. Ingerként 40’ és 20’ négyzetnagyságú sakktáblamintát alkalmaztunk. Egy-egy átlagolt válasz felvételéhez 100-100 egyedi választ átlagoltunk. Az ERG elvezetésére aranyfólia elektródát használtunk. Az egyedi fény felvillanására keletkező ERG regisztrálása előtt a pupillát maximálisan kitágítottuk (Mydrum és 10% Neosynephrin), majd 20 perc sötétadaptáció után monokromatikus kék fénnyel váltottuk ki a pálcikák válaszát. A maximális válasz kiváltására stroboszkóp lámpa fehér fényét villantottuk a beteg előtt elhelyezett Ganzfeld-ernyőre. Tíz perc fényadaptáció után monokromatikus vörös felvillanó fényt alkalmaztunk a csapok ingerlésére, 9 cd/m2 háttérmegvilágítás mellett. Az átlagolt ERG-vizsgálatánál 50-50 egyedi választ átlagoltunk, és szimultán regisztráltuk az oszcillatórikus potenciálokat is (100-300 Hz frekvenciasávban). A kinetikus látótér vizsgálatára Goldmann-perimétert használtunk, az automata perimetriát pedig Tübingen-periméterrel végeztük. A sötétadaptációt Goldmann-Weeckersadaptométerrel vizsgáltuk. Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyeket a refrakciós hiba befolyásolhat, megfelelő korrekciót alkalmaztunk. Az immuncitokémiai vizsgálatokat Dr. Ann Milam laboratóriumában, a Pennsylvaniai Egyetemen végezték. Patkányretina-metszeteket inkubáltak a beteg szérumának 1:100 hígításával. Ezután a metszeteket СуЗ-mal jelzett anti-humán IgG-vel kezelték a jelzett sejtek kimutatására. Kontrollként egészséges emberek széruma, illetve bizonyítottan MAR-szindrómában szenvedő beteg széruma szolgált. Bal szem 1. ábra. Tübingen-periméterrel végzett látótérvizsgálat eredménye a beteg jobb és bal szeméről Janáky Márta
