Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)

2003-03-01 / 1. szám

34 Szemészet 1. ábra. A preoperatív és a 10. posztoperatív napon mért távoli korrigált visus coemulsificatiót végeztünk hátsó csarnoki lencse beülteté­sével. A műtéteket az 1999. január 1. és 2001. december 31. közötti időszakban, egy operatőr végezte. Az alábbi állapotok és betegségek a tanulmányból való kizárást von­ták maguk után:- ismert glaucoma,- 21 Hgmm-nél nagyobb preoperatív szemnyomás,- pseudoexfoliativ syndroma, - nagyfokú myopia (preoperatív refrakció >-8,0 D),- diabeteses retinopathia, - patológiás corneaeltérés,- uveitis,- korábbi trauma,- korábbi szemészeti műtét. Műtéti előkészítés minden esetben megegyező volt: primy­­cin csepp, diclofenac csepp, cyclopentolat 1% csepp (szük­ség esetén phenylephrin 10% csepp), timolol maleat 0,5% csepp, acetazolamid tabletta. Az esetek 95%-ában retrobul­baris lidocain 1% és bupivacain (Marcain) 0,5% (2,5-2,5 ml) keverékét, valamint tetracain cseppet alkalmaztunk ér­zéstelenítéshez. Ezután gumiszalagos okulopressziót alkal­maztunk 15 percen át. Az érzéstelenítés az esetek 5%-ában preoperatív tetracain csepp és intraoperativ intracameralis lidocain 1% adásából állt. A sebkészítés minden esetben a legmeredekebb tengelyben történt. 48%-ban sclerocornea­­lis alagútsebet, 52%-ban clear cornea sebet készítettünk. A capsulorhexis elkészítése után phacoemulsificatiót vé­geztünk, melynek technikája 68%-ban „divide and con­quer”, 29%-ban „phaco crack”, 3%-ban „phacoaspiratio” volt. A kéregrészek gépi irrigációját-aspirációját követően összehajtható hátsó csarnoki lencsét implantáltunk a tok­zsákba. A műtét végén a viszckoelasztikus anyag minél tökéletesebb kiöblítésére törekedtünk. Az intraoperative használt viszkoelasztikus anyag 40%-ban Viscoat (Alcon), 25%-ban Amvisc (Premed-Pharma), 35%-ban Amvisc Plus (Premed-Pharma) volt. A sebeket 97%-ban varrat nélkül hagytuk, az esetek 3%-ában 1 db 10/0 nylon csomós var­ratot helyeztünk be. 14,73±2,98 2. ábra. A preoperatív és a 10. posztoperatív napon mért szemnyomás (IOP, Hgmm) A műtétet megelőző napon, majd a 10. posztoperatív napon Kettesy-féle decimális visustáblán megvizsgáltuk a távoli korrigált visust. Ugyanezekben az időpontokban Goldmann-féle applanációs tonométerrel ellenőriztük a szemnyomást. A preoperatív mérés előtt a betegek nem kaptak szemnyomást befolyásoló szereket. A szemnyomás változását Student-féle kétmintás t-próbá­val elemeztük, számtani középértéket és standard deviációt számoltunk. Szignifikáns eltérésként értékeltük a p<0,05- os értéket és erősen szignifikánsnak, ha p<0,01 volt. Eredmények A preoperatív távoli korrigált visus a műtétet megelőző na­pon átlagosan 0,25 (SD±0,19), a posztoperatív 10. napon felvett visus 0,93 (SD±0,13) volt (1. ábra). A preoperatív szemnyomás 5-21 Hgmm között változott, átlagosan 14,73 Hgmm (SD±2,98) volt. A posztoperatív szemnyomást 4-22 Hgmm közöttinek, átlagosan 13,66 Hgmm-nek (SD±3,58) találtuk (2. ábra). A posztoperatív szemnyomás átlagosan 1,08 Hgmm-rel, 7,31%-kal volt kisebb a preoperatív érték­nél, az eltérés erősen szignifikáns (p=0,00004). Megbeszélés A szürkehályog-műtétet követő posztoperatív szakban az intraocularis nyomást több tényező is befolyásolja. A korai posztoperatív szakban, az 1. és 3. nap között a viszkoelasz­tikus anyag maradványai - összetevőiktől függően - külön­böző mértékben növelik a szemnyomást.8’10’11’15’19 Vér, gyul­ladásos sejtek, fibrin, pigment- és lencsemaradék hatására a szemnyomás az 1-7. posztoperatív nap között emelkedhet meg.1 Vizsgálataink során a szemnyomásmérést éppen ezért tettük a 10. posztoperatív napra, hogy a fenti befolyásoló té­nyezők hatása már elenyésző legyen. A saját betegeinknél a szemnyomás több mint 1 Hgmm-es, 7,31%-os csökkenését tapasztaltuk a phacoemulsificatiót követő 10. posztoperatív napon a preoperatív szemnyomásértékhez képest. Fodor Mariann

Next

/
Thumbnails
Contents