Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)

2003-03-01 / 1. szám

140. évfolyam (2003)

35

A posztoperatív szemnyomás-csökkenés lehetséges okai között a csarnokzugi folyadék-átáramlás fokozódása, az elülső csarnok mélységének növekedése szerepelhet fő tényezőként, ami a trabecularis hálózat réseinek „megnyílását” és így a csarnokvíz-elfolyás növekedését okozhatja.6-13,14 д7 intraoperativ öblítések az esetlegesen jelenlévő pseudoexfoliativ anyag egy részét is kimoshatják.14 Ezen túl olyan biokémiai változások is zajlanak a posztoperatív szakban, melyekben a prosztaglandinok (endogén PG F2a) játszanak fő szerepet, és ez szintén az elfolyás növekedésével jár.31314 A csarnokvíz elfolyását a megemelkedő uveoscleralis elfolyás is növeli.3 Ismert a csarnokvíz-termelés csökkenése is a korai posztoperatív szakban.13 A későbbiekben a hátsó tok zsugorodása a corpus ciliare vongálását vonja maga után, ami a csarnokvíz termelését tovább csökkenti.313

Hosszú távon (1-3 hó között) vizsgálva leírták a capsulorhexis méretének szemnyomásra kifejtett hatását is, és megállapították, hogy a kisebb átmérőjű capsulorhexis nagyobb szemnyomás-csökkentő hatással bír. Ezt azzal magyarázták, hogy ebben az esetben több reziduális lencseepithelsejt marad meg, ami posztoperatív tokfibrózist okozhat és ez a corpus ciliare vongálódását idézheti elő.313 Hosszú távon, 1 év után egyes szerzők ciear cornealis sebkészítés esetén nagyobb mértékű szemnyomás-csökkenést figyeltek meg a scleralis alagútsebbel összehasonlítva.2,20 Egy felmérés megállapította, hogy a műlencse típusa nem befolyásolja a szemnyomást, illetve annak posztoperatív csökkenését.2

A saját betegeinken végzett vizsgálatok, valamint a korábban részletezett irodalmi adatok alapján összefoglalva megállapíthatjuk, hogy phacoemulsificatiót követően a szemnyomás kisfokú csökkenésével számolni lehet, s a változás az esetek többségében kedvezőnek mondható.

Irodalom

1. Ahmed I.I.K., Kranemann C, Chipman M., Malam E: Revisiting early postoperative follow-up after phacoemulsification. J Cataract Refract Surg 29, 100-108 (2002).

2. Casson R., Salmon J.F.,: Combined surgery in the treatment of patients with cataract and primary open-angle glaucoma. J Cataract Refract Surg 27, 1854-1863 (2001).

3. Qekif O., Batman C.: Effect of capsulorhexis size on postoperative intraocular pressure. J Cataract Refract Surg 25, 416-419 (1990).

4. Cohen V.M.L., Demetria H., Jordan K, Lamb R.J., Vivian A.J.: First day post-operative review following uncomplicated phacoemulsification. Eye 12, 634-636 (1998).

5. Dittmer K., Quentin C-D.: Augendruckregulierung nach kombinierter Glaucom- und Katarakt-Operation. Ophthalmologe 95, 499-503 (1998).

6. Hayashi K., Hayashi H., Nakao F, Hayashi F: Changes in anterior

chamber angle width and depth after intraocular lens implantation in eyes

with glaucoma. Ophthalmology 107, 698-703 (2000).

7. Hayashi K., Hayashi H., Nakao F, Hayashi E: Effect of cataract surgery on intraocular pressure contrail in glaucoma patients. J Cataract Refract Surg 27, 1779-1786 (2001).

8. Holzer M.P., Tetz M.R., Aujfarth G.U., Welt R., Völcker H-E.: Effect of Healon5 and 4 other viscoelastic substances on intraocular pressure and endothelium after catatract surgery. J Cataract Refract Surg 27, 213-218 (2001).

9. Jahn C.E.: Reduced intraocular pressure after phacoemulsification and posterior chamber intraocular lens implantation. J Cataract Refract Surg 23, 1260-1264 (1997).

10. Kanellopoulos A.J., Perry H.D., Donnenfeld E.D.: Timolol gel versus acetazolamide in the profilaxis of ocular hypertension after phacoemulsification. J Cataract Refract Surg 23, 1070-1074 (1997).

11. Liichtenberg M., Lüchtenberg C, Lang M., Badachschi N..

Emmerich K-H.: Tensioverhalten nach Einsatz dreier verschiedener Viscoelastika nach Kataraktoperation. Ophthalmologe 97, 331-335 (2000).

12. McKellar M.J., Elder M.J.: The early complications of cataract surgery. Ophthalmology 108, 930-935 (2001).

13. Pohjalainen T, Vesti E„ Uusitalo R.J., Laatikainen L.: Intraocular pressure after phacoemulsification and intraocular lens implantation in nonglaucomatous eyes with and without exfoliation. J Cataract Refract Surg 27, 426-431 (2001).

14. Pohjalainen T, Vesti E., Uusitalo R.J., Laatikainen L.: Phacoemulsification and intraocular lens implantation in eyes with open-angle glaucoma. Acta Ophthalmol Scand 79, 313-316 (2001).

15. Schwenn O., H. Dick B., Krummenauer F, Christmann S., Pfeiffer N.: Healon5 versus Viscoat during cataract surgery: intraocular pressure, laser flare and corneal changes. Graefe’s Arch Clin Exp Ophthalmol 238, 861-867 (2000).

16. Shingleton B.J., Gamell L.S., O'Donoghue M.W., Baylus S.L., King R., COA: Long-term changes in intraocular pressure after clear corneal phacoemulsification: Normal patients versus glaucoma suspect and glaucoma patients. J Cataract Refract Surg 25, 885-890 (1999).

17. Shingleton B.J., Wadhwani R.A., O'Donughue M.W., Baylus S., Hoey H.: Evaluation of intraocular- pressure in the immediate period after phacoemulsification. J Cataract Refract Rurg 27, 524-527 (2001).

18. Suzuki R., Kuroki S., Fujiwara N.: Ten-year follow-up of intraocular pressure after phacoemulsification and aspiration with intraocular lens implantation performed by same surgeon. Ophthalmologica 211, 79-83 (1997).

19. Tanaka T, Inoue H„ Kudo S., Ogawa T: Relationship between postoperative intraocular pressure elevation and residual sodium hyaluronate following phacoemulsification and aspiration. J Cataract Refract Surg 23, 284-288 (1997).

20. Tennen D.G., Masket S.: Short- and long-term effect of clear corneal incisions on intraocular pressure. J Cataract Refract Surg 22, 568- 570 (1996).

A szerző levelezési címe: Dr. Fodor Mariann DEOEC, Szemklinika 4031 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. e-mail: mfodor@jaguar.dote.hu

PHACOEMULSIFICATIO HATÁSÁRA BEKÖVETKEZETT SZEMNYOMÁSVÁLTOZÁS...