Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-12-01 / 4. szám
74 Szemészet Eredmények: Hematoxilin-eoszinnal festett metszeteken és TUNEL-próbával 11 corneában igazoltunk apoptosist az epitheliumban, a stromában és az endotheliumban. Három Fuchs-dystrophiás corneában, valamint a kontrollként használt 2 korongban apoptosist nem lehetett kimutatni a fenti módszerekkel. Következtetés: Az apoptosisnak központi szerepe lehet a Fuchs-dystrophia patogenezisében. Apoptosis in the cornea in Fuchs dystrophy Szentmáry N.,1 Szende B.,2-3 Süveges I.1 'Semmelweis University, Ist Department of Ophthalmology, Budapest 2Ist Department of Pathology and Experimental Cancer Research, Budapest 3Hungarian Academy of Sciences and Semmelweis University, Molecular Pathology Research Group, Budapest Aim: To investigate the role of apoptosis in the pathogenesis of Fuchs dystrophy. Methods: 14 buttons from patients with Fuchs dystrophy and 2 from control corneas (from patients with bullous keratopathy) were studied. Apoptosis was detected by considering cytological signs with conventional staining, and by use of the TUNEL (terminal deoxyribonucleotidyl transferase-mediated dUTP-digoxigenin nick-end labelling) assay method. Results: Apoptosis was detected in 11 of the corneas with Fuchs dystrophy. In the other 3 corneas with Fuchs dystrophy, and in the 2 control corneas, no apoptotic activity was observed. Conclusion: Apoptosis may be an important mechanism in the pathogenesis of Fuchs dystrophy. Acanthamoeba-keratitisek terápiás lehetőségei Komár Tímea,1 Rábainé Pongrácz Jolán,2 Berta András,1 Módis László1 'Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Szemklinika 2ANTSZ Hajdú-Bihar Megyei Intézete, Parazitológiai Laboratórium Bevezetés: Az Acanthamoeba-keratitisek előfordulása Magyarországon nem tűi gyakori, ám egyre növekvő tendenciát mutat. Az Acanthamoeba-genus specieseinek leggyakoribb előfordulási helyei a talajban, természetes vizekben és a szennyvizekben vannak, de elszaporodhatnak légkondicionáló berendezésekben és a kontaktlencsék tárolóoldataiban is. Célkitűzés: Az elmúlt két évben klinikánkon két fiatal, kontaktlencse-viselő nőbetegen diagnosztizáltunk Acanthamoeba-keratitist. Az esetek kapcsán bemutatjuk a kórkép diagnosztikus ismérveit és terápiás lehetőségeit. Esetismertetés: Mindkét esetben a szaruhártya centrumát teljes vastagságú, gyűrű alakú, fehér infiltrátum foglalta el. A conjunctiváról és a corneából vett kaparékból a kórokozó jelenlétét fény- és fázistkontraszt-mikroszkóppal igazoltuk, Pageoldatos, E. colival preparált, ferde agarlemezen való szélesztés után (24 órás Е. coli 0124:K72). A 30-35 °C-os Pageoldatban a vegetatívok jól mozogtak. Első esetünkben a fertőzést követően rövid időn belül került sor a diagnózis felállítására, konzervatív kezelés hatására (propamidine isethionate, neomycin, polymycin B, gremicidin, fluoromethelon) teljes gyógyulás következett be. A második esetben a diagnózis felállítása után a fent részletezett terápia ellenére a szaruhártya perforált, a keratoplastica elvégzése elkerülhetetlenné vált. A szaruhártyakorong fény- és elektronmikroszkópos vizsgálata szintén igazolta a kórokozó jelenlétét. Másfél, illetve két évvel a gyógyulás után, jelenleg mindkét beteg visusa 1,0-re korrigálható. Összefoglalás: A szemészeti acanthamoebiasis felismerése alapos vizsgálattal nem túl nehéz, kezelése azonban vitatott, és nem kétséget kizáróan megoldott. Két ismertetett esetünk is ezt bizonyítja, hiszen egyik esetben a konzervatív terápia elégséges volt, a másik esetben azonban szükséges volt a transzplantáció elvégzése. Figyelembe véve, hogy a légkondicionáló berendezések és a kontaktlencse-viselők száma évről-évre növekszik, egyre több esetre számíthatunk a jövőben. Végül a szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a hazai forgalomban az irodalomban javasolt Acanthamoebaellenes készítmény nem elérhető. 2003 augusztus 29. - Kontaktológia 1. - Szaruhártya
