Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-06-01 / 2. szám
тя Szemészet 140. évfolyam (2003) 109 Mafraq Hospital Eye Department, Abu Dhabi, United Arab Emirates,1 PTE, ÁOK Szemészeti Klinika,2 Helen Keller Eye Foundation, Birmingham, Alabama, U.S.A.3 közleménye Epiretinalis membránok klinikai megjelenése és sebészi kezelésük II. Gyakorlati eredmények* Mester Viktória,1 Kuhn Ferenc23 Célkitűzés: Műtéti beavatkozást igénylő centrális epimacularis proliferációk (EMP) etiológiájának, klinika megoszlásának, kórlefolyásának, prognóziának áttekintése; saját adataink összehasonlítása az irodalomban találtakkal. Betegek és módszerek: 1995 januárja és 1999 decembere között epimacularis proliferáció (EMP) miatt pars plana vitrectomián átesett 52 konszekutív eset retrospektív értékelése. Eredmények: Az EMP etiológiáját tekintve 67%-ban idiopathiás, 12%-ban traumás, 4%-ban vascularis eredetetü volt, 17%-ban történt korábbi műtéti beavatkozás (szürke hályog, ablatio retinae). Kísérőbetegségként szürke hályog (35%), maculalyuk (27%) és nyitott zugú glaucoma (13%) fordult elő leggyakrabban. Preoperatív vizsgálat 13%-ban nem mutatott ki membránt, 10%-ban rendellenes macularis fényreflexet, 35%-ban részleges, 42%-ban teljes vastagságú retinaredőket észleltünk. Ez utóbbiakat a traumás esetekben nagyobb százalékban. Céltudatos membrana limitans interna (MLI) eltávolítás az esetek 48%-ban történt. Intraoperativ szövődményként 2%-ban fordult elő iatrogén ekvatoriális retinaszakadás, 8%-ban posztoperatív ablatio retinae. A membrán 10%-ban recidivált azon esetekben, ahol az MLI nem került eltávolításra. Eseteink 94%-a anatómiailag gyógyultnak tekinthető, a fennmaradó esetekben a membrán recidívája után újabb műtét nem történt. Funkcionális javulást (legalább 2 Snellen-sornyi) az esetek 82%-ában értünk el, 49%-ban a visus legalább 0,4. A látásélesség 14%-ban romlott. Az utolsó ellenőrzés során 20%-ban állt fenn látástrontó lencseborússág. A traumás esetekben a látásélesség csak az esetek felében javult, a legjobb visus 0,25. Következtetés: A panaszok fennállási ideje és a membrán progressziója etiológiától függően eltérést mutat. Idiopathiás esetekben lassú, traumás és szemműtétet követő esetekben gyorsabb a progresszió. Szemsérülés után súlyosabb a klinikai lefolyás és rosszabb a funkcionális prognózis. Recidiva anyagunkban MLI-mentes retinán nem fordult elő, ezért eltávolítását javasolt minden esetben fontolóra venni ERM-ek esetében. A posztoperatív retinaleválás aránya laser cerclage-el és a perifériás retina műtét végén való gondos átvizsgálásával csökkenthető. A funkcionális prognózis az esetek többségében jó. A relatíve korai műtéti beavatkozás traumás esetekben megfontolandó. A műtétek indikációját a beteg látásigényeihez mérten a beteggel megbeszélve kell felállítani. Kulcsszavak: epimacularis proliferáció (EMP), pars plana vitrectomia Clinical course and results of surgical treatment of epiretinal membranes: II. Practical results Purpose: Evaluation of the aetiology, incidence, clinical course, and prognosis of surgical cases of epimacular proliferation (EMP); and comparison between the authors’ experiences and published data. Material and methods: Retrospective review of 52 consecutive patients who underwent pars plana vitrectomy due to epimacular proliferation between January 1995 and December 1999. Results: We found the EMP to be idiopathic in 67%, postoperative (cataract extraction, retinal detachment) in 17%, of traumatic origin in 12%, and related to vascular disease in 4% of eyes. Common concurrent pathologies included cataract in 35%, macular hole in 274c, and primary open angle glaucoma in 13%. The membrane was invisible preoperatively in 13%; in 10% of eyes an irregular foveal light reflex, in 35% partial-thickness and in 42% fullthickness retinal folds were visible. In traumatic cases, full-thickness retinal folds were more common. Intentional internal limiting membrane (ILM) removal was performed in 48% of the cases. We noticed iatrogenic equatorial retinal breaks intraoperatively in 2%, and postoperative retinal detachment in 8%. We experienced the recurrence of the EMP in 10%, but only in those cases in which the ILM was not removed. The anatomical success rate was 94%. In the remaining cases reoperation was not performed after membrane recurrence. Functional improvement of at least 2 Snellen lines was achieved in 82%; 0.4 or better visual acuity was achieved in 49% of the cases. The vision decreased in 14%. Significant lens opacity was present in 20% at time of the last visit. Vision improved only in half of the posttraumatic cases, with no outcome better than 0.25 VA. * Prof. Kovács Bálint egyetemi tanár 60. születésnapjára Mester Viktória: Epiretinalis membránok klinikai megjelenése és sebészi kezelésük II. Gyakorlati eredmények
