Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-03-01 / 1. szám
139. évfolyam (2002) 31 s s 2. ábra. 4 mm széles és 2 mm hosszú tisztán cornealis seb, valamint limbalis relaxációs incisio (LRI) együttes alkalmazása sematikusan ábrázolva a) superior tisztán cornealis seb + inferior 30°-os LRI-s ív. b) temporalis tisztán cornealis seb + temporo-nasalis 60-60°-os LRI-s ívek. S=superior, T=temporalis, N=nasalis. Eredmények A vizsgálatba bevont és legalább 3 hónapon át végigkövetett 63 beteg átlagos életkora 76,6±8,0 év volt. A különböző sebtípusok szerint elkülönített 6 betegcsoport átlagéletkora 74,7±7,6 és 79,2±8,5 év között változott, az egyes betegcsoportok között az átlagéletkort tekintve nem találtunk szignifikáns különbséget. A kiértékelésben a preoperatív és a 3 hónapos kontroll alkalmával mért keratometriás értékeket vettük figyelembe, 2 betegcsoport - az STC sebes, valamint a TTC seb + LRI-s csoport - astigmiája ugyanis még jelentős változást mutatott az 1. és a 3. hónap között. Az indukált astigmia vektora X vetületének nagysága SSC seb esetén -0,35±0,21 D, TSC seb esetén -0,01 ±0,34 D, STC seb esetén -0,87±0,60 D. TTC seb esetén +0,26±0,26 D, STC 2. táblázat. Az indukált astigmia vektora X vetületének nagysága a 3 hónapos kontroll alkalmával a 6 különböző sebtípus esetén Sebtípus Indukált astigmia vektorának X vetülete (Dioptria) Betegszám Superior SC-0,35±0,21 SD 11 Temporalis SC-0,01 ±0,34 SD 16 Superior TC-0,87+0,60 SD 10 Temporalis TC +0,26+0,26 SD 14 Superior TC+LRI-1,04±0,36 SD 6 Temporalis TC+LRI +0,88±0,26 SD 6 63 SC= sclerocornealis, TC=tisztán cornealis, LRI=limbalis relaxációs incisio, SD=standard deviatio. Megjegyzés: a + jel a direkt astigmia növekedését, a - jel pedig annak csökkenését jelöli. seb+LRI esetén -1,04±0,36 D, TTC seb+LRI esetén pedig +0,88+0,26 D volt a 3 hónapos kontroll alkalmával (2. táblázat). A nemzetközi konvenciónak megfelelően „+” jellel a direkt astigmia növekedését, jellel a direkt astigmia csökkenését jelöltük. A fentiekből kitűnik, hogy a sclerocornealis seb kisebb, a tisztán cornealis seb pedig nagyobb mértékben befolyásolta a preoperatív astigmiát. A TSC és a TTC seb indukált astigmiája között szignifikáns volt a különbség (p=0,02). Az SSC és az STC seb indukált astigmiája között jelentős, de nem szignifikáns különbség mutatkozott (p=0,l 1). Az STC behatolás corneaellapító hatása szignifikánsan nagyobbnak bizonyult, mint a TTC-é (p=0,04), és ugyanezt találtuk az SSC és a TSC sebek viszonylatában, ahol a különbség erősen szignifikáns volt (p=0,005). Az STC seb + LRI-s betegcsoportban az átlagos preoperatív astigmia 3,0 D direkt, az átlagos posztoperatív pedig 1,97 D direkt volt. Ebben a 6 főből álló betegcsoportban 1,5 D-s, vagy még kisebb direkt posztoperatív astigmiát terveztünk, amit 2 betegnél (33,3%) sikerült elérni. A TTC seb + LRI-s betegcsoportban az átlagos preoperatív astigmia 1,23 D inverz, az átlagos posztoperatív pedig 0,35 D inverz volt. E 6 fős betegcsoportban 0,0-0,75D direkt posztoperatív astigmiára törekedtünk, amit 3 betegnél (50%) sikerült megvalósítani. Túlkorrekció egyetlen LRI-s betegnél sem fordult elő. A két LRI-s betegcsoport részletes adatait a 3. táblázat tartalmazza. Megbeszélés A legtöbb operatőr, hozzánk hasonlóan SSC alagútsebbel kezdte phacoemulsificatiós pályafutását. Ez a sebtípus az astigmiát kevéssé befolyásolja, könnyen elkészíthető, jól ellenáll a kezdetben még hosszabb műtéti idő miatti fokozott igénybevételnek. Mivel a distalis sebajak a sclerában Első lépéseink a refractiv phacoemulsificatióban
