Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-12-01 / 4. szám
139. évfolyam (2002) Supplementum *í 33 Direkt sejt-sejt kommunikáció, sejtkapcsoló struktúrák és sejtproliferáció változása nyúlcornea excimer lézerkezelést követő regenerációjában Ratkay Imola,1,4 Hopp B.,2 Dux L.,3 Krenács T.4 31. 'Focus Medical Margitsziget Mikro-szemsebészeti és Lézer Központ, Budapest 2SZTE, Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, Szeged 3SZTE, Biokémiai Intézet, Szeged 4Bay Zoltán Alapítvány, Biotechnológiai Intézet Biomedicinális Osztály, Szeged Cél: A szerzők nyűlszemeken, excimer lézeres beavatkozás után tanulmányozták a corneahám sebgyógyulásának menetét, in situ molekuláris és ultrastrukturális szinten. Anyag és módszer: 20 új-zélandi, albínó nyúl jobb szemét kezelték Lambda Physik EMG 102 MSC excimer lézerrel 6 mm-es ablatiós zónában. Az ismétlési frekvencia 2 Hz, az energiasűrűség 150±10 mJ/cm2 az ablatiós mélység 90 mm volt. A corneákat kezelés után 12, 24 órával, 1, 2, 3, 7 nappal, ill. 1, 3 hónappal távolították el, majd 3 részre osztva transzmissziós elektronmikroszkóppal, immunfluoreszcenciát követő konfokális lézer scanning immunhisztokémiával, ill. fehérje-kimutatás céljából SDS poliakrilamid gél-elektroforézissel vizsgálták. Negatív kontrollként az állatok kezeletlen bal corneája szolgált. Eredmények: Az elektronmikroszkópos vizsgálatokkal (ТЕМ) a szaruhártyahám sejtkapcsoló struktúráit (desmosomák, hemidesmosomák) és a stromalis gyulladás/regeneráció menetét követhettük. Az immunhisztokémiai vizsgálatok a kommunikációs csatornákat (gap junction) képező connexinek (Cx43, Cx26; utóbbit elsőként igazoltuk cornea hámban) expressziójának és lokalizációjának változását, ill. a sejtproliferációt (Ki67 antigén) és a növekedési faktor receptor (FGFG-R) expressziót követtük a lézerkezelés után. Korai sebgyógyulás - 6-8 órás: A kezelés után 6 órával a csupasz stromalis felszínt „pseudomembran” fedte. A sebzést követő 24 órában a felszín alatti stromát akut gyulladásos sejtek infiltrálták, majd néhány histocyta és metabolikusan aktivált keratocyta is megjelent 24-48 h között, a sebfelszínt egy rétegben rákúszott hámsejtek izolálták a külvilágtól, melyek, a subfrontot is beleértve, Cx43 rés junkciókat képeztek. FGF-R-l-et expresszáltak és jelentős részük proliferált is. A migráló hámban a hemidesmosomalis adhézió fellazult, ugyanakkor a sebfront hámsejtjei fokozott mértékben mutattak interdigitációkat és desmosomalis kapcsolatokat. Késői sebgyógyulás - 48 h - 1 hét: 48 óra múlva a seb 1-3 új, kissé hullámos lefutású hámsejtsorral fedett, ahol a Cx43 és Cx26 „gap junction”-ok átmeneti és egyenetlen felülregulációja és felsőbb hámrétegeket is érintő relokalizációja figyelhető meg. Az újonnan képződött hám proliferációs aktivitása 48-72 h között szignifikánsan emelkedett a nem kezelt kontrollhámhoz képest. A 72 h-s regenerálódó epithelium már 3-5 enyhén hullámos lefutású sejtsorból áll. A korai gyógyuláskor, a 6. órától - 72 órában mért csúccsal - egy 10-12 kD-os fehérjét izoláltak gélelektroforézissel. A detektált fehérje szerepet játszhat a sebgyógyulás szabályozásában, mivel a kezeletlen corneából kimutatni nem lehetett. Egy héttel a sebzés után csupán enyhe hámhyperplasia, a bazális membránok irregularitása, a Cx-ek egyenetlen eloszlása, valamint az emelkedett számú aktív fibroblast jelenléte utalt a korábbi sebzésre. Három hónap után a kezelt cornea teljesen regenerálódott. Következtetés: Regenerálódó corneában a Cx-ek korai megjelenése és átmeneti felülregulációja valószínűsíti a direkt sejt-sejt kommunikáció szerepét a folyamatban. A seben migráló cornealis hámsejtek mitotikus aktivitása arra utal, hogy szélesebb hámsérülés esetén a proliferáló limbalis hámsejtek szaporodása nem képes önállóan pótolni a hámhiányt, vagyis a migráló sejtek proliferációja szükséges a seb hatékony izolálásához. Előadás-összefoglalók
