Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-12-01 / 4. szám
34 A Szemészet „Száraz szem” tünetegyüttes előfordulása LASIK-műtét után Gáspár B.,1-2 Czeti I.,12 Gyöngyösi P.,1-2 Palotás Cs.,2 Kerek A.12 'MH Központi Honvédkórház, Budapest 2LASIK Szemészeti Magánklinika, Budapest 32. Cél: annak vizsgálata, hogy a LASIK-eljárás során végzett lebenykészítés milyen hatással van a könnytermelésre. Módszer: LASIK-műtéten átesett 42 páciens 79 szemén vizsgáltuk a „száraz szem” tüneteit. A vizsgáltak 76,2%-a viselt a műtét előtt áltagosan 7,3 évig kontaktlencsét. Kikérdeztük a betegeket a szem irritációs tüneteinek jellegéről. Elvégeztük a Schirmer-tesztet, meghatároztuk a szaruhártya-érzékenységet, a könnyfilm-felszakadási időt és a pislogás gyakoriságát. A műtét előtti és utáni értékeket (műtét után 1 hét, 1 hónap, 3 hónap, 6 hónap, 1 év) összehasonlítottuk. Eredmény: A szárazság szubjektív érzése a LASIK-műtét után megnőtt. A könnyfunkciós tesztek és a szaruhártya érzékenysége az első 3 hónapban csökkent, majd a 6. hónapban közel megegyezett a kiindulási értékekkel. Az egyéves kontrollokon szignifikáns különbség nem mutatkozott a preoperatív értékekhez képest. Következtetés: A LASIK-műtéten átesett pácienseknél átmenetileg kialakulhatnak könnyfunkciós eltérések következményes száraz szem tünetegyüttessel. A műkönny használatával a szubjektív panaszok megelőzhetők. 33. A könny fehérje-összetételének változása fotorefraktív keratectomia hatására Füst Ágnes, Veres A., Nagy Z.Zs., Maka E., Csákány B., F.H. Grus, Süveges I. SE, I. sz■ Szemészeti Klinika, Budapest Célkitűzés: A könny fehérjeösszetétele változásának vizsgálata fotorefraktív keratectomia (PRK) után. Módszerek: 12 beteg 15 szeméből gyűjtöttünk könnymintát közvetlenül PRK előtt és a 4. posztoperatív napon 50 ml-es kapilláris csőbe. A könnyfehérjéket SDS-PAGE gél-elektroforézissel szeparáltuk. A gélek digitális képének elemzése és a denzitometriás adatok értékelése Biodoc Analyzer (Biometra, Göttingen, FRG) segítségével történt. Az összes elektroforetikus denzitometriás csúcsot szimultán elemző rendszer segítségével meghatároztuk a „fehérjemintázatot”. Eredmények: Diszkriminancia-analízissel szignifikáns különbség mutatkozott a fehérjemintázatban (P 0,0004) a PRK előtti és utáni könnyminták között. Szintén szignifikáns csökkenés volt megfigyelhető a három fő könnyfehérje - a laktoferrin, az IgA nehéz lánc és a lizozim - koncentrációjában. Következtetések: Az excimer lézerkezelés akut módon befolyásolja a könnymirigy fehérjeszekrécióját. A könny fehérjeösszetételének megváltozása szárazság érzéshez és a könnyfilm stabilitásának csökkenéséhez vezethet a lézerkezelést követően. Előadás-összefoglalók
