Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)

2002-03-01 / 1. szám

139. évfolyam (2002) A felhasznált prothesis Ophthec 299 típusú, 3,0 mm op­tikai átmérőjű, 12,0 mm teljes átmérőjű, convex-plan opti­kai kiképzésű, 21 D törőerejű, „pezsgős dugó” kerato­­prothesis volt (2. ábra), melyet a gyártó cég kipróbálásra, díjmentesen bocsátott rendelkezésünkre. A beteg jobb szemén a keratoprothesis-implantációt alta­tásban, extracapsularis cataractaműtéttel egy ülésben vé­geztük. A szemlencsét lobularis corneoscleralis seben át szabályos extracapsularis extractióval távolítottuk el, a cor­neoscleralis sebet 10-0-s tovafutó nylonvarrattal zártuk. Ezt követően a corneán 3 félvastag, háromszög alakú lamellát, készítettünk úgy, hogy radiaer irányú metszésekből kiindul­va a lamellákat a limbusig felpreparáltuk. A lamellákeat félrehajtva a megmaradt félvastag cornea centrumában 2 mm átmérőjű trepánsebet készítettünk. A prothesis hátsó részét a nyíláson bedugtuk, és a pezsgős dugó alakú prothe­sis nyakára a corneát egy, dohányzacskó szerűn behelye­zett, 6-0-s varrattal ráhúztuk. A prothesis testéből oldal­irányban kinyúló, rögzítő fémhurkokat interlamellarisan, hurkonként 2-2, nem felszívódó, 8-0-s csomós varrattal a limbushoz rögzítettük. Ezt követően a lamellákat a hurkok fölött felszívódó csomós varratokkal összevarrtuk úgy, hogy az optikai rész szabadon maradt. A műtét kompliká­ciómentesen zajlott. A műtét végén a beteg subconjuncti­valis Oradexon és Brulamycin injekciót kapott. Eredmények A korai posztoperatív időszakban a félvastag cornea le­benyeinek csúcsánál a prothesis optikai részének elülső fel­színéből szabadon maradt kb. 2 mm átmérőjű területen fib­­rines váladék képződött, amelyt naponta háromszögletű tamponnal kitakarítottunk (3. ábra). A beteg visusa haza­menetelkor csak sz.e.o.u., ü.n.j. volt. A beteg benntfekvése alatt szisztémás antibiotikum- és kortikoszteroid-kezelés­­ben részesült. A beteget antibiotikum- és kortikoszteroid­­tartalmú szemcseppekkel engedtük el, és havonta kontroli­­vizsgálatokra kértük vissza. A váladékképződés már az el­ső kontroli-vizsgálat idejére megszűnt, annak ellenére, hogy a beteg az előírt cseppeket csak rendszertelenül, ese­tenként több napot kihagyva cseppentette. A beteg visusa 3. ábra. Betegünk jobb szeme hazamenetelkor, 10 nappal a keratoprothesis beültetése után az egymást követő ellenőrzések során fokozatosan javult. A félvastag cornealis lebenyek csúcsai fokozatosan retrahálódtak úgy, hogy a kezdetben nagyrészt interlamel­larisan elhelyezkedő elülső optikai résznek (a pezsgős dugó gombaszerű fejének) a teljes elülső felszíne, sőt a fixáló fémhurkok közvetlen a fejhez kapcsolódó kb. fél mm-es szakaszai is szabaddá váltak (4. ábra). A lebenyek össze­varrt részei, a lerögzített hurkok többi része felett, össze­gyógyultak, mind a limbushoz való fixálás, mind a lebe­nyek összevarrása tartósnak bizonyult. A második kontroll során +10 D-ás szemüveget írtunk fel a betegnek, amelyet azóta is használ. A műtét után egy évvel a betegnek, a meg­felelő korrekcióval, 0,4 visusa van. A prothesis jelenleg is a helyén van. Elmozdulást, elfordulást, usuratiót, infekciót vagy más komplikációt mind ez ideig nem tapasztaltunk. Megbeszélés Magyarországon keratoprothesist elsőként Győrffy ülte­tett be.6 A műtét technikai részleteinek kidolgozása Alberth nevéhez fűződik, aki több évtizedes tevékenysége során többféle prothesist próbált ki,1,3 és akinek munkássága ré­vén a sokáig nagy technikai bravúrnak számító és bizonyta­lan eredményű beavatkozás bármely keratoplasticában jára­tos szemsebész által eredményesen végrehajtható szemmű­tétté vált. Az Alberth professzor által vezetett Debreceni Szemklinikán több jelenleg is aktív szemész professzornak és főorvosnak, köztük e cikk szerzői közül az egyiknek (B.A.), alkalma volt megtanulni a beültetés technikáját, és tapasztalatot szerezni keratoprothesises betegek utókezelé­sével. Alberth professzor fektette le a keratoprothesis beül­tetésének jelenleg is érvényes indikációs szempontjait is.2 Az elmúlt 40 év során a Debreceni Szemklinikán 37 keratoprothesis került beültetésre (7 Cardona-, 29 Konstan­tinov-, és 1 Fjodorov-keratoprothesis). Néhány héttől né­hány hónapig tartó, átmeneti, visusjavulást tapasztaltunk 25 betegen. A látásélesség 12 beteg esetén tartósabbnak bizo­nyult, az ő visusuk műtét után 3 évvel, legalább 0,2 volt. Egy olyan betegünk is volt, akinek visusa a prothesis beül­tetése után 1,0-re javult és ez látás több mint 10 évig meg­maradt.2,3 1995 és 2000 között keratoprothesis hiányában 4. ábra. Betegünk jobb szeme fél évvel a keratoprothesis beültetése után WORST-KERATOPROTHESIS BEÜLTETÉSÉVEL NYERT ELSŐ TAPASZTALATAINK

Next

/
Thumbnails
Contents