Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-03-01 / 1. szám
10 Szemészet beültetés nem történt a Klinikán. 2000-ben az Ophthec cég 3 Worst-féle „Champagne Cork” keratoprothesist bocsátott rendelkezésükre, melyek közül a mostani közleményünkben az első felhasználásával nyert kedvező tapasztalatainkról számolunk be. Betegünk azért kapott Worst-féle keratoprothesist, mert csak ez a fajta állt rendelkezésünkre. A prothesis mérete és kiképzése csak aphakiás szembe való beültetést tesz lehetővé, ugyanakkor a törőerő az eltávolított lencse hiányzó törőerejét nem pótolja. A cégtől erre a kérdésre választ nem kaptunk. A prothesist csak ezzel az egy dioptriaértékkel forgalmazzák. Bár az útmutatóban11 a cataractaextrakcióról nem esik szó, a cég által rendelkezésünkre bocsájtott oktatófilm szintén extracapsularis hályogműtéttel egy ülésben végzett keratoprothesis-beültetést mutat be. Betegünk a komplikáció-mentes műtétet és a zavartalan gyógyulási időszakot követően aphakiás korrekcióval 0,4 visussal a korábbiakhoz képest lényegesen jobb helyzetbe került. A Worst-féle keratoprothesist ennek ellenére nem tartjuk optimális megoldásnak. A már említett méret és törőerő közötti ellentmondás mellett, a rögzítés nehézségei és a szűk látótér is gondot jelentenek. Elgondolkodtató az is, hogy a Worst-féle keratoprothesissel nyert tapasztalatokról, legjobb tudomásunk szerint, tudományos közlemény nem jelent meg. A beültetési útmutatóban a szerző megemlíti, hogy 20 év alatt ő 30, Daljit Singh (Amritsar, India) további 160 Worst-féle keratoprothesist ültetett be, az általunk használttól (és az oktatófilmben bemutatottól) eltérő, rozsdamentes acéldróttal történő rögzítési technikával.11 A beültetésre alkalmas keratoprothesis beszerzésének és a finanszírozás megoldatlansága sokáig akadálya volt és részben most is akadálya a prothesisek megfelelő számú beültetésének. Az első probléma megoldására alapvetően két lehetőség adódik: 1. más országban gyártott és forgalmazott keratoprothesisek magyarországi engedélyeztetése és forgalomba hozatala; 2. saját fejlesztésű, Magyarországon gyártott eszközök létrehozása és felhasználása. Mindkét lehetőség megvalósíthatónak látszik. Folyamatban van a Worst-féle keratoprothesisek magyarországi engedélyeztetése és forgalomba hozatala. A Debreceni Egyetem pedig ebben az évben az országos Széchenyi Terv keretében sikeres biotechnológiai pályázatot adott be, és megfelelő anyagi támogatást nyert el egy olyan programra, melynek része az új, a betegek számára tartósabb látásjavulást és szélesebb látóteret biztosító keratoprothesis kifejlesztése és klinikai kipróbálása. A finanszírozás terén további fontos előrelépést jelent az az OEP-től származó információ, mely szerint a Biztosító a beültetéseket 2001-től, egyes intézményekkel kötött szerződések alapján, egyedileg finanszírozza. A mesterséges cornea beültetése végül is azért jelent csak átmeneti megoldást a beteg számára, mert a prothesis félig a szemben félig a szemből kilógva egy soha be nem gyógyuló nyitott sebben helyezkedik el, és a prothesis kimozdulása vagy a seb befertőződése a jelenlegi prothesisek és műtéti technikák mellett csak idő kérdése. Elméletileg lehetőség lenne olyan szövetbarát műanyagok kifejlesztésére, melyek felszínét a cornea hámja befuthatná, és így a recipiens comeát és a prothesist egyaránt beborító folyamatos hámréteg alakulhatna ki. Jelenleg ilyen prothesissel még nem rendelkezünk, de kísérletek folynak olyan magas víztartalmú lágy kontaktlencsékkel, melyek felszínén az epithelsejtek folyamatos réteget képezve tartósan életben maradnak. A másik problémát a beültetet műanyag cornea megfelelő rögzítése jelenti. Miután a prothesis a heges elvékonyodott corneából előbb-utóbb kiesik, különböző hurkokat, gyűrűket, fémlapokat, fémhálókat és varratokat ajánlanak. A gyulladás és az usuratio minden rögzítési technika mellett előfordul. Jelenleg úgy látszik, hogy a prothesis bennmaradását inkább a recipiens cornea sajátságai és nem a prothesis fajtája határozza meg. A harmadik megoldandó probléma azzal kapcsolatos, hogy a prothesis által biztosított látás még jó, akár 1.0 visus mellett is korlátozott a nagyon szűk látótér okozta csőlátás miatt. A keratoprothesisekről készült cornea topogramokon a refrakciós görbék meredek esése magyarázza, hogy miért olyan szűk a látótere a keratoprothesises betegeknek.5,7'12 Eredményeink megerősítik azt az irodalomban széles körben elfogadott nézetet, hogy a keratoprothesis beültetése, a visusjavulás átmeneti jellege és a műtét kevés kivételtől eltekintve megismételhetetlen volta miatt, jelenleg is „ultimum refugium”, egy találó megfogalmazás szerint „a keratoprothesis-beültetés az utolsó műtét (értsd utolsó keratoplastica) utáni műtét”. Monoculus betegeken és csak olyan esetekben indikált, melyekben más műtét elvégzésére lehetőség nincs. A betegeknek pedig tudni kell, hogy a látásjavulás mindenképpen átmeneti lesz, és hogy a műtét megismétlésére (az előbb-utóbb kieső prothesis visszatételére, vagy újjal történő pótlására) általában nincs lehetőség. Megfelelően rögzíthető, szövetbarát, a szervezetben hosszú ideig megmaradó, a mostaniaknál jobb látást és szélesebb látóteret biztosító prothesisek kifejlesztésére, valamint új műtéti technikák kidolgozására lenne szükség ahhoz, hogy a keratoprothesis-beültetést a jelenleginél szélesebb körben és biztonságosabban végrehajtható; tartós eredménnyel járó és teljes optikai rehabilitációt biztosító műtéti eljárásnak tekintsük. Irodalom 1. Alberth B.: A keratoprothesis műtétekről. Szemészet. 108, 1-6 (1971) 2. Alberth B.: Tapasztalatok a keratoprothesissel. Szemészet 126, 195- 198 (1989). 3. Alberth B.: Erfahrungen mit Keratoprothetik. Fortschr Ophthalmol 88, 1-3 (1991). 4. Barron В.A.: Prosthokeratoplasty. In: Kaufman H.E., McDonald M.B., Barron B.A., Waltman S.R. /eds./: The Cornea, Churchill Livingstone, New York, 1988. p.789. 5. Berta A.: Keratoprosthesis. Implantation of artificial corneas. Acta Chir Acad Sei Hung 36, 30-32 (1997). 6. Győrffy I.: Acrylic corneal implant in keratoplasty. Am J Ophthalmol 34, 757-758 (1951) 7. Lee J.H., Wee W.R., Chung E.S., Kim H.Y., Park S.H., Kim Y.H.: Development of a newly designed double-fixed Seoul-type keratoprosthesis. Arch Ophthalmol 118, 1673-1678 (2001). 8. Mohan M„ Panda A.: Artificial Cornea. In: Cavanagh H.D. led./: The Cornea. Transactions of the World Congress on the Cornea III, Raven Press, New York, 1988. p. 383. Berta András
