Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)

2002-06-01 / 2. szám

по ш Szemészet légy. A perifériás vérben kifejezett az eosinophilia. Tudo­másunk szerint Magyarországon eddig még nem fordult elő. A Loa loa az onchocercához hasonlóan un. subcutan filariosist okoz.6 A kifejlett féreg előfordul a szemüregben és a szemhéj bőre alatt is, de leggyakrabban a subconjunc­tivalis térben helyezkedik el („Owen-Hennesey-granulo­­ma”). A Dirofilaria repens kutyáknak, macskáknak és néhány más húsevő állatnak a szúnyogok (Aedes- és Mansonia-fa­­jok, valamint a Culex pipiens és az Anopheles maculipen­­nis) által átvitt filariája, amely alkalmilag az embert is megfertőzheti. A fertőzés mérsékelt éghajlaton (elsősorban mediterrán országokban) is előfordulhat. A férgek leggyak­rabban az archoz, a szemhez vándorolnak, de a test bár­mely részén okozhatnak subcutan vagy submucosalis cso­mókat, továbbá visceralis (tüdő, ligamentum gastro­splenicum, cavum peritonei, mesocolon, pancreas, perirec­­talis régió) előfordulás is lehetséges. Érdekes, hogy a superficialis formák az esetek döntő többségében, mintegy háromnegyedében10 a felső testfélre lokalizálódnak. A hu­mán fertőzésekben rendszerint egyetlen nodulust találunk, amelyben egyetlen férget lehet felfedezni, de leírtak már két vagy több férget tartalmazó granulomákat is.10 A humán infekcióban nincs eosinophilia és a microfilaraemia követ­kezetesen hiányzik (a nőstény féreg rendszerint nem ferti­lis), ezért a diagnózis általában a nematoda morfológiai jel­lemzőin alapszik. Emberi microfilaraemiáról mindössze egy cikk számol be,8 ahol az említett beteg kórelőzményé­ben malignus betegség szerepelt. Beteg és módszerek Ötvenhat éves férfi betegünket háziorvosa utalta be kli­nikánkra „tumor conjunctivae l.d.” diagnózissal. A beteg el­mondása szerint tíz nappal azelőtt egy rovar repült a jobb szemébe, amely különösebb panaszt nem okozott, így arról el is feledkezett, egészen addig, míg két nappal jelentkezé­se előtt ugyanezen szemének kötőhártyáján vörös duzzana­tot nem észlelt. Kifejezett panasza nem volt, csupán enyhe viszkető, égő érzésről számolt be. Elmondta, hogy vidéken, 1. ábra. A jobb szem kötőhártyája belövellt; nasalisan lencsényi subconjunctivalis csomó látható állóvíz közelében él, a ház körül kutya, macska és sertés van. Külföldön csak egyszer, közel tíz éve járt, Bécsben. Az általános szemészeti vizsgálaton kívül B-képes echográfíát végeztünk (Cooper Vision-Ultrascan Digital В 2000, 10 MHz). Az alapvető laboratóriumi vizsgálatok mellett elvégeztük a perifériás vér Giemsa-festését és Knott-féle dúsítását. A granulomának megfelelően a subconjunctivalis teret cocain-anesztéziában nyitottuk meg. A sebet povidon-jodi­­dos átmosás után 8/0-s varratokkal zártuk. A beteget diethylcarbamazin-kezelésben részesítettük. Az eltávolított nematodát részletes makroszkópos és mikroszkópos morfo­lógiai elemzésnek vetettük alá. Eredmények A beteget megtekintve, jobb szemének nasalis oldali kö­tőhártyája belövellt volt, és rajta lencsényi, körülírt duzza­nat látszott (1. ábra). A látásélesség mindkét szemen 1,0 volt. Réslámpával vizsgálva a bal szem épnek mutatkozott. A jobb szemen 2x3 mm alapú, kb. 2 mm-t előemelkedő subconjunctivalis csomó látszott, amelyben egy fehéres szí­nű, feltekeredett, fonalszerű képlet volt kivehető a kötőhár­tyán át. Meglepetésünkre a subconjunctivalis térben elhe­lyezkedő képlet időnkénti lassú, erősebb megvilágításra in­tenzívebbé váló mozgását lehetett megfigyelni. A cornea és a lencse transzparens, az elülső csarnok tiszta volt. Oph­­thalmoscopia során a vitreo-retinalis térben nem találtunk patológiás eltérést. В-képes echográfiával echomentes üvegtesti tér, normális hátsó fali és orbita echogram ábrázo­lódon. A laboratóriumi vizsgálatok során eosinophiliát nem ta­pasztaltunk; a reggel, délben és este levett perifériás vér Giemsa-festése és Knott-féle dúsítása microfilariákat nem mutatott ki. A bőrgyógyászati konzílium és a mellkasi rönt­genvizsgálat egyéb lokalizációt nem igazolt. A kötőhártya sebzése után (2. ábra) egy körülbelül 40 mm hosszú, 0,5 mm vastag, fehéres, fonalszerű férget talál­tunk (3. ábra). A még mozgó férget épségben távolítottuk el, így morfológiai jellemzőit a makroszkópos és mikrosz­kópos vizsgálatok során natív és festett állapotban pontosan 2. ábra. A kötőhártya sebzése után fehéres, fonalszerű féreg tűnik elő Hári Kovács András

Next

/
Thumbnails
Contents