Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-06-01 / 2. szám
139. évfolyam (2002) 111 3. ábra. Az eltávolított, ép féreg 4. ábra. A férget hosszanti, cuticularis „gerincek" borítják (40x) és részletesen sikerült leírni. A féreg hossza 45 mm, vastagsága 390 p, testét 12-14 p szélességű, egymástól 3-7 p-ra lévő, hosszanti „gerincek” borították (4. ábra). A farok dugóhúzószerűen feltekeredett volt (3. ábra), a kloaka távolsága a caudalis végtől 95 p (5. ábra). Fentiek alapján a férget teljes biztonsággal meg lehetett határozni: Dirofilaria repens még éretlen, hím példánya. A beteg visusa a műtét utáni napon és a további ellenőrzések alkalmával 1,0 volt, a laesio szövődménymentesen gyógyult. Megbeszélés Esetünkben mint lehetséges kórokozó négyféle filaria merült fel: a Wuchereria bancrofti, az Onchocerca volvulus, a Loa loa és a Dirofilaria repens. A dugóhúzó-szerű farok a Wuchereriára az Onchocercára és a Dirofilaria hím példányaira egyaránt jellemző, az eosinophilia hiánya az onchocercosist egyértelműen kizárta. A részletes mikroszkópos morfológiai elemzés egyértelműen dirofilariosist igazolt. Hazánkban Dirofilaria okozta emberi megbetegedésekről több közlemény jelent meg,1,3'4'5,7,9,11 szemészeti manifesztációról azonban eddig csak két esetben számoltak be: első ízben 1968-ban Németh és Kugler,1 ahol a féreg esetünkhöz hasonlóan a conjunctiva alatt helyezkedett el, azonban a diagnózis csak több hónapos scleritis-ellenes kezelés után derült ki, amikor a subconjunctivalis granuloma kimetszése és szövettani vizsgálata megtörtént. A második esetet 2000-ben Parlagi és mtsai közölték,11 a féreg maga itt sem volt látható, és csak a szemhéjban lévő granuloma kimetszése és mikroszkópos vizsgálata segítette a szerzőket a diagnózishoz. A fenti cikk szól a subconjunctivalis elhelyezkedésről is, amely „a legsúlyosabb, éles, szinte elviselhetetlen fájdalmat” okozza. Ezzel szemben betegünknek csak enyhe panaszai voltak, aminek talán az az oka, hogy a fertőzés viszonylag friss lehetett. Emberben általában, mint a féreg számára tökéletlen közti gazdában, a nematoda a kifejezett idegentest-reakció miatt gyorsan elpusztul, esetünkben viszont a féreg még élt (sőt, csak az eltávolítás után négy nappal pusztult el). Az általa okozott gyulladásos reakció enyhe volt, és a sebészi kimetszés után a sclera teljesen épnek látszott. 5. ábra. A féreg farki vége. A kloaka távolsága a caudalis végtől 95 p(200x) Kérdéses maradt az akvirálás módja és ideje. A beteg által említett esemény (rovar repült a szemébe) óta eltelt tíz nap a Dirofilaria repens életciklusának ismerete alapján semmiképpen sem lehet kiváltó ok: ez az idő nem elegendő a féreg kifejlődéséhez. Bizonyosnak tekinthetjük, hogy autochton (őshonos) fertőzéssel állunk szemben. A beteg anamnézisében ugyanis egyetlen, tíz évvel korábbi (bécsi) utazás szerepel. A parazita endemizálódásának veszélyét tehát, amit Parlagi és mtsai felvetnek említett közleményükben," a mi esetünk is megerősíti. Betegünkben fiatal hím Dirofilaria repenst találtunk, ennek ismeretében a fertőzés néhány hónappal korábbra tehető, feltehetően (de nem bizonyíthatóan) a nyári hónapokban történt, szúnyogcsípés következtében. Az eredeti behatolás helye nem eshetett messze a laesiótól, hisz emberben a féreg csak igen kis távolságokat képes megtenni, általában a microfilariák behatolási helyén fejlődik ki. Nem így van ez természetes gazdáiban: kutyákban, macskákban, ahol a nematoda a subcutan szövetekben, sőt az intermuscularis résekben is szabadon mozog.10 Ophthalmo-filarioidosis újabb esete Magyarországon
