Szemészet, 2001 (138. évfolyam, 1-4. szám)
2001-06-01 / 2. szám
84 Szemészet Jobb szem: A felső szemhéj bőre laza, elvékonyodott ráncos. A szemhéj enyhe felfelé húzásra kifordul. A szemrés tágassága előre tekintéskor középen 2 mm, felfelé tekintéshez 8 mm. A bulbaris conjunctiva belövelt, a tarsalis conjunctiva vörös, megvastagodott, bársonyos felszínű. Fehéres purulens váladékozás. Szemnyomás 16 Hgmm. A cornea csillogó, transzparens. Fluoreszceinnel alul néhány pontszerű festődés látható. Schirmer: 13 mm, BUT: 4 sec. A lencsében enyhén fokozott reflexió, a funduson scleroticus erek, a szem többi része ép. Bal szem: Felső szemhéjon kissé laza, ráncos bőr. Szemrés tágassága egyenesen előre tekintésben 6 mm. A levator funkció a jobb oldalihoz hasonlóan közepes. A felső szemhéj széle a pupilla centrumának magasságában. A tarsalis és bulbaris conjunctiva enyhén vérbő. A corneán a jobb oldalihoz hasonlóan néhány fluoreszceinnel festődő pont. Schirmer: 7 mm, BUT: 6 sec., a szem többi része mint jobb oldalon. Szemnyomás 16 Hgmm. Laboratóriumi leletek a normális határokon belül vannak, kivéve a süllyedést, (We=67 mm/h). A beteg elmondása szerint hónapok óta sokféle szemcseppel kezelték, eredménytelenül. A szemhéj spontán kifordulásáról magunk is meggyőződtünk. Kétségtelenné vált, hogy a krónikus conjunctivitis a kifordulás által okozott irritációval is összefüggésbe hozható, ezért a műtét mellett döntöttünk. Műtét A szemhéj, illetve a tarsus horizontális és vertikális megkisebbítése volt szükséges. Mivel betegünk szemhéja a legnagyobb mértékben temporalisan lógott le, a szemhéj horizontális megrövidítését a temporalis egyharmad eltávolításával értük el. A szemhéj teljes vastagságából háromszög alakú kimetszést végeztünk, mégpedig úgy, hogy a háromszög csúcsa elérje a kb. 15 mm magas tarsus felső szélét. A kimetszés csúcsa mellett elhelyezkedő, kissé pigmentált varrucát is eltávolítottuk. Ezután a másik felső szemhéj redőjének megfelelő magasságban szemhéjparallel bőrmetszést ejtettünk. A bőr felpreparálása után a tarsus 2. ábra. A beteg képe az első posztoperatív napon középső harmadáról eltávolítottuk az orbicularis izomrostokat. A hátsó lap középső egyharmadát, kb. 5 mm széles tarsuscsíkot metszettünk ki. Ezzel megkíméltük a szemhéjszélt és a tarsuson tapadó m. levatort. A tarsus-conjunctiva réteget tovafutó, az ékkimetszés két szélét csomós varratokkal egyesítettük. Ezt követte a bőr megrövidítése, kb. 4 mm széles bőrcsík eltávolítása, majd a redőképző varratok behelyezése. A m. levator erősítésére nem volt szükség, hiszen a levatorműködés közepesen jó volt. A műtét végén az operált szemhéj 2 mm-el feljebb helyezkedett el, mint a másik oldali (2. ábra). A bal oldali szemhéj pár héttel a műtét után kissé lejjebb csüngött. Ez egyrészt azt mutatja, hogy esetünkben az elváltozás különböző stádiumban ugyan, de valószínűleg kétoldali. Másrészt viszont bizonyítja azt a közismert tényt, hogy a féloldali ptosis műtétje után a látszólag ép ellenoldali szemhéj kissé lecsüng, mégpedig azért, mert megszűnik a m. frontalis emelő hatásának a felhasználása. Szövettan A szemhéj bőrén szabályosan elszarusodó, többrétegű laphám. A bőr lobmentes, a musculus orbicularis rostjai egyenletes vastagságúak, köztük kötőszövet-szaporodás nem látható. A tarsalis lemez a normális kontrollnak megfelelő mennyiségű kollagénrostot tartalmaz. Kontrollként 3. ábra. A palpebralis conjunctiva (jobbra) kapcsolódik a Meibom-mirigyeket tartalmazó tömött rostos kötőszövetből álló tarsalis lemezhez. A conjunctiva megvastagodott, elszórtan gyulladásos sejtek láthatók. Van-Gieson-festés: 10 x. 4. ábra. A palpebralis conjunctiva papillarizált megvastagodott laphámjában a nyáktermelő sejtek hiányoznak. A laphám alatti laza rostos kötőszövetben számos plasmasejt (jobbra, lent). Van- Gieson-festés: 40 x. Zajácz Magdolna
