Szemészet, 2001 (138. évfolyam, 1-4. szám)
2001-06-01 / 2. szám
72 Szemészet közül pl. erős szteroid a dexamethason, betamethason és a prednisolon-acetat, gyenge szteroid a fluorometholon, medryson.8,21,24 A szteroidokra általában jellemző, hogy tartós helyi (szemcsepp, kenőcs, para-, peri-, retrobulbaris injekciók stb.) és szisztémás (parenteralis, orális, inhalációs) alkalmazásuk során a páciensek bizonyos százalékánál (egyéb mellékhatásaikon kívül) szemnyomás-emelkedést idéznek elő. Ez a hatás fokozottan (hamarabb, nagyobb mértékben és nagyobb százalékban) érvényesül jól penetráló erős szteroidok mellett. Ezt a jelenséget „szteroidreszponzivitás”-nak nevezzük, ami egyéni hajlamtól függően különböző mértékű lehet. Eszerint erős, mérsékelt és gyenge szteroidreszpondereket különböztetünk meg. Munkánk célja annak számszerű és statisztikai vizsgálata volt, hogy excimer lézeres beavatkozáson átesett pácienseink között milyen arányban fordult elő szteroidindukált szemnyomás-emelkedés, és ezt hogyan befolyásolták különböző tényezők. Betegek, módszerek A jelen tanulmány alapját 639 betegen végzett 1219 beavatkozás képezte. Az 1219 beavatkozásból 930 esetben került sor posztoperatív szteroidcseppentésre. Ebből 137 esetben (14,75%) alkalmaztunk erős szteroid tartalmú szemcseppet. A 137 beavatkozásból 82 esetben állt rendelkezésre a retrospektív feldolgozáshoz elegendő adat. A 82 1. táblázat. A refrakciós hiba jellege és mértéke szerinti megoszlás beteganyagunkban Refrakciós hiba n Myopia foka n Myopia 63 kisfokú (<-4,0D) 2 kp. fokú (-4,0 - -8,0D) 23 nagyfokú (>-8,0D) 38 Hypermetropia и Astigmia 5 Összes 79 2. táblázat. Az „erős ” szteroid cseppentése bevezetésének indikációi beteganyagunkban indikáció n 1. haze* 24 2. haze + nagy dioptriás műtét (myop.) 17 3. posztoperatív myopizálódás haze-zel vagy anélkül 11 4. hypermetropiás műtét 8 5. egyszemes kettőslátás 5 6. az első szem tapasztalata alapján 5 7. terápiás beavatkozás 3 8. ciliaris izgalom 3 9. nagy dioptriás műtét (myop.) haze nélkül 2 10. keratitis epidemica 2 11. egyéb keratiüs 1 12. keloid 1 Összes 82 1. fokozatú: n=9, 2. fokozatú: n=14, 3. fokozatú: n=l; Hanna szerint12 esetből legtöbben (n=52, 63,4%) dexamethasont használtak, 29-en (35,3%) prednisolon-acetatot és egy esetben (1,3%) a kezdetben alkalmazott prednisolon-acetatos cseppentés felfüggesztése után dexamethasonra tértünk át. A 82 beavatkozást 68 páciensen (38 nő, 30 ffi) végeztük, életkoruk 18-70 évig terjedt (átlag: 32,5 év, médián: 33 év; 40 év alatti: 49 páciens). 79 esetben refraktív célú műtét (PRK) történt. Ezek refrakciós hiba szerinti megoszlása látható az 1. táblázatban. A túlnyomó többség myopiás, ezek közül is a legtöbb közepes és nagyfokú rövidlátó volt. Három esetben terápiás céllal végeztük a kezelést (PTK), különböző szaruhártya-elváltozások miatt. Az erős szteriod cseppentés bevezetésének indikációit a 2. táblázat tartalmazza. A szteroidcseppentés kezdeti gyakorisága napi 5-szöri, 4-szeri vagy 3-szori cseppentés volt, a napi cseppentési számot 3 hetente eggyel csökkentve a teljes kezelési idő ennek megfelelően 15, 12 és 9 hét. A szemnyomás-mérések 68,4%-a nonkontakt tonométerrel (Nidek NT-1000), 29,5%-a Goldmann applanációs tonométerrel és 1,2%-a Schiötz-tonométerrel történt. Az excimer lézeres beavatkozásokat (elsősorban a dioptria-korrekciós ún. PRK-műtéteket) megelőző vizsgálati protokollunk szerint elsőként mindig az applanációs elven működő nonkontakt tonometriát alkalmazzuk, a még ki nem tágított pupillájú szemen. Ez több szempontból hasznos és célszerű. Egyrészt a fertőzési veszély elkerülése végett, másrészt azért, mert ehhez nem feltétlenül szükséges a szemet érzésteleníteni, és biztosan nem sérti a comeahámot. E két utóbbi azért fontos, mert a szaruhártya száradása, kis sérülése is akadályozhatná a további, tágított pupilla mellett történő visus- és refrakciómeghatározást. Ez pedig egy olyan beavatkozásnál, ahol a lényeg a fénytörés minél pontosabb ismerete, elengedhetetlen követelmény. Amennyiben a tágítatlan pupillával mért szemnyomás 20 Hgmm fölött volt nonkontakt módszerrel, a tágított pupillával végzett látásélesség és korrekció megállapítása után a Goldmann-féle applanációs tonometria a követendő választás. Az összes IOP-mérés közül preoperative néhányszor (n=4) a pupillatágítást követően kis fénytörési hibával bíró szemeken, technikai okokból, Schiötz-tonometriát alkalmaztunk. (Ezen szemek szemnyomása 8-12 Hgmm közé esett, átlaguk 10,5 Hgmm volt.) Mértük a szemnyomást: 1. műtét előtt tágítatlan pupillával („preop. szűk”), 2. műtét előtt tágított pupillával (Cyclopentolat 0,5% 3x) („preop. tág”), 3. műtét után, a szteroidcseppentés előtt (átl. 3 hét) („posztop.”), 4. műtét után szteroidcseppentése mellett hetente [‘‘szteroiddal (A), (B)”], 5. szteroid melletti szemnyomás-csökkentő szer (timolol maleat 0,25% és 0,5% naponta 2x, dorsolamid naponta 3x) cseppentésével („antigl. szerrel”) és végül, 6. amikor már semmilyen kezelést nem kapott a páciens („végső”). A mért IOP-értékeket három csoportba soroltuk: normális (< 17 Hgmm), gyanús (17-20 Hgmm) és magas (>20 Hgmm). Az adatokat statisztikailag elemeztük: leíró, páros t-próba, chi-teszt, korreláció. Hidasi Vanda
