Szemészet, 2001 (138. évfolyam, 1-4. szám)
2001-03-01 / 1. szám
Szemészet 138. évfolyam (2001) 49 Folyóirat-referátum a Szemészet-ben A könyv- és folyóirat-referátum rovatban magyar nyelvű könyvek és idegen nyelvű tudományos közlemények ismertetését és kommentárját olvashatják. A cikkreferátumok az eredeti szerzők álláspontját és véleményét ismertetik, ami nem feltétlenül egyezik a referáló vagy a Szemészet szerkesztőségének véleményével. A referáló a cikkismertetéshez fűzött rövid kommentárban leírhatja saját véleményét vagy rávilágíthat sajátos hazai vonatkozásokra. De megtehetik ezt olvasóink is, akiket kérünk, hogy közöljék hasonló vagy eltérő tapasztalataikat, véleményüket a folyóirat-referátumok kapcsán is. A folyóirat-referátumok formai és tartalmi követelményei az alábbiak: 1. A cikk magyarra fordított címe. 2. A cikk címe az eredeti nyelven. 3. Szerzők neve és az első szerző munkahelye, ahonnan a cikket jegyezte. 4. A folyóirat neve, évfolyam: oldalszámok (-tói, -ig), megjelenés éve. 5. A cikk ismertetése magyar nyelven, olvasmányos szabad szövegben, kiemelve a közlemény célját, a vizsgáltak körét, a vizsgálati módszereket, az eredményeket és az eredmények értékelését, jelentőségét, és újdonság-értékét a szemészetben. A referátum tartalmazhatja a referáló megjegyzéseit is, elkülönített függelékben, “Kommentár” megjelöléssel. Terjedelem: 1-2 gépelt oldal, 2-es sorköz (betűméret: pt 12). 6. A cikket ismertető neve, munkahelyének városa. Dr. Németh János rovatvezető 1083 Budapest, Tömő u. 25-29. e-mail: nj@szeml.sote.hu Komputerre alapozott képelemzés és statisztikai OSZTÁLYOZÁS DIABETESZES RETINOPATHIA SZŰRÉSÉNEK CÉLJÁRA Screening for diabetic retinopathy using computer based image analysis and statistical classification Ege, BM, Hejlesen, OK, Larsen OV (Virtual Centre for Health Informatics, Department of Medical Informatics and Image Analysis, Aalborg University, Fredrik Bajers Vej 7D, DK-9220 Aalborg East, Dánia) Computer Methods and Programs in Biomedicine, 62, 165- 175 (2000) Kommentár: A képet passzívan továbbító televízióval szemben a „látó gépek” (bizonyos komputerek és komputerrel vezérelt robotok) képesek az emberi látást utánozva látni, azaz a képeket, látványt megérteni. Mivel a látás az ember intelligens tevékenységeinek egyike, ezért a „látó gépekkel” kapcsolatban elsősorban a mesterséges intelligencia tudománya végez alapkutatásokat. Különösen érdekes témát képviselnek a „látó gépekben” felhasznált komputerek fajtái. Hogy a „látó gépek” milyen fejlettséget értek el az utóbbi időben, arra jó példák a velük felszerelt autonóm módon, azaz vezető nélkül, valós környezetben, nagy sebességgel közlekedni képes autók, vagy a sebészetben a képi történések által valós időben irányított robotok (image guided surgery). Hazánkban a SZTAKI-ban Roska Tamás a téma nemzetközileg elismert szakembere, míg az USA-ban a Debrecenből elszármazott Jolesz Ferenc professzor (Harvard Egyetem) a vezető kutatója a kép által irányított sebészetnek. Az alábbiakban referálásra kerülő cikk aligha meríti ki a „látó gépek” mai fejlettségéből adódó lehetőségeket, mindenesetre egy újszerű (kb. tíz éve létező) megközelítése a diabeteszes retinopathia automatikus szűrésének. A cikk előrejelzi, hogy a „látó gépek” segítségével további szemfenéki, sőt nem csak szemfenéki szembetegségeket is diagnosztizálni tudnak majd a jövőben. Várható az is, hogy a szemészet is behozza az egyéb manuális szakmákban már sikerrel alkalmazott robotsebészettel kapcsolatos hátrányát, és idővel a kép által irányított robotokkal végzett szemsebészet (pl. autonóm robottal végrehajtott szürkehályog-sebészet) is a mindennapos gyakorlat része lesz. Ez az izgalmas, sokoldalú téma kétségtelenül megérne egy szemészeti speciálkollégiumot. A cukorbetegség Európában a népesség 2%-át érintő krónikus betegség, amely lefolyása során súlyos szövődmények kialakulásához vezet. Ez utóbbiak közé tartoznak a szemészeti szövődmények is. A diabeteszes retinopathia a fejlett országokban a vakság vezető oka, amelynek igazán hatásos kezelési módja nincs. A pontos és korai diagnosztizálás, valamint a megfelelő kezelés (lézer) alkalmazásával a vakság az esetek több mint felében megakadályozható. A diabeteszes retinopathia kezdetben a szemfenékre korlátozódó háttér-retinopathia, amely később a szem belsejét is megtámadó proliferativ szembetegséggé alakulhat át és ezen a módon vaksághoz vezethet. Fontos ezért, hogy minden cukorbeteg szemét legalább évente egyszer megvizsgálja szakember (szemorvos, egyéb orvos vagy erre kiképzett középkáder, optikus), hogy eldöntse: szükséges-e a szakorvoshoz utalás, a lézeres kezelés, vagy sem. A szűrésre számos stratégiát javasoltak (szemtükrözés, Polaroid fénykép, legújabban digitális szemfenéki fényképezés). A digitális fényképeket elkészítheti megfelelően betanított seFolyóirat-referátum
