Szemészet, 2001 (138. évfolyam, 1-4. szám)

2001-03-01 / 1. szám

Szemészet gédszemélyzet, majd a kiértékelést elvégezheti a szemész szakorvos. Retinalis képek automatikus kiértékelésével kapcsolatos kutatások immáron tíz éve folynak szerte a világban. A kezdeti tanulmányok standard fényképek és fluoreszcein angiogramok digitalizált változatainak kiértékelésén alapul­tak, de ezek feloldása nem volt elégséges. (A fluoreszcein angiográfia különben sem alkalmas szűrésre.) Mivel az utóbbi időben megjelentek és széles körben elterjedtek a digitális kamerák, ma már semmi akadálya a digitális szemfenéki képek közvetlen nyerésének további automati­kus kiértékelés céljából. A képelemzés lehetséges alkalma­zása közé tartozik úgy a szemfenéki elváltozások, mint azok progressziójának felismerése. Számos tanulmányban (komputeres) ideghálózatot javasoltak a retinalis abnor­­malitások osztályozására. A szerzők jelen munkájának az volt a célja, hogy szűrés során nyert, digitális, színes, szemfenéki képeken alapuló automatizált kiértékelő rendszert alkossanak meg, amely el­különíti azokat a cukorbetegeket, akiket szakorvoshoz kell további vizsgálat és kezelés céljára küldeni, azoktól, akik­kel kapcsolatban akut teendő nincs, de akiknek idővel újabb kontrollvizsgálaton kell megjelenni. Ennek az egy­szerű automatizált szűrőrendszernek az alábbi diabeteszes szemfenéki elváltozásokat kell felismerni: microaneurysma (MA), haemorraghia (HR), exudátum (EX) és „cottonwool spots” (CWS), azaz kimarad néhány további szemfenéki szövődmény (pl. vénás szabálytalanságok, új erek, macularis oedema és az elváltozásoknak a maculához vi­szonyított helyzete). A cikk a továbbiakban a technikai részletekkel foglalko­zik. Ezek közé tartoznak a képnyerés eszközei és módja, a kép előzetes gépi feldolgozása (zajszűrés, sötét és világos objektumok kiemelése), a lehetséges abnormalitások mére­tének megállapítása és a lényegtömörítés (feature extraction). Az elváltozások osztályozásának során három különböző statisztikai módszert használtak (Bayes, Mahalanobis, KNN), majd összehasonlították ezek érzé­kenységét a MA, HR, EX és CWS vonatkozásában. Össze­sen 143 retinalis képet vizsgáltak meg módszerükkel. A legérzékenyebb a Mahalanobis osztályozás volt (MA 69%, HR 83%, EX 99%, CWS 80%). A jövőben várható olyan automaták megjelenése is, amelyek más szemfenéki beteg­ségeket is felismernek. Dr. Dervaderics János Budapest Folyóirat-referátum

Next

/
Thumbnails
Contents