Szemészet, 2001 (138. évfolyam, 1-4. szám)
2001-03-01 / 1. szám
Szemészet 138. évfolyam (2001) 43 Historia Ophthalmologica A Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kara II. Szemklinikája (igazgató: Salacz György egyetemi tanár) közleménye Schulek Vilmos iskolateremtő hatása a XX. század szemészetére Salacz György A 2000-es év, a XXI. század nyitó éve a magyarság története szempontjából megkülönböztetett dátum, az államalapítás, illetve Szent István megkoronázásának 1000. évfordulója. Nem feladatom Szent István érdemeit méltatni, Schulek Vilmos személye, egyénisége, tevékenysége - bár Szent Istvánéhoz nem hasonlítható - egy szűkebb közösség, a szemész társadalom számára meghatározó jelentőségű volt. A Schulek család a felvidéki Árva megyéből származik, s tagjai között evangélikus papok, tanítók és mesteremberek egyaránt voltak. Vilmos édesapja, Schulek Ágoston kereskedelmi pályán tevékenykedett, de emellett tíz nyelven beszélt folyékonyan, elmélyült mind a természet-, mind a bölcsésztudományokban. Sokoldalúsága miatt gyakran változtatta munkakörét és lakhelyét. Első házasságából született 1841-ben Frigyes, a hírneves építész, majd 1843. április 21-én Vilmos, mindketten Budapesten. Schulek Vilmos iskoláit több helyen, Budapesten, majd Debrecenben végezte, érettségi vizsgáját a Piarista Gimnáziumban tette le. A protestáns családi tradíciók mellett a katolikus iskola hazafias szellemisége nagy hatással volt rá. Iskolai tanulmányai alatt mi sem volt természetesebb, mint hogy megtanult újgörögül, németül, latinul, angolul és franciául. Anyanyelvének a magyart tekintette. Ezen évek alatt lelkesen zenélt, zongorázott, harmóniumozott, később komponált is, főként dalokat, első szerelmének, későbbi feleségének ajánlva a kompozíciókat. Orvosi pályára készült, de apja, aki második feleségétől származó újabb nyolc gyermek gondviselésére kényszerült, nem tudta anyagilag támogatni. A család egy jómódú ismerőse karolta fel a két tehetséges ifjút, átvállalva Frigyes és Vilmos taníttatási költségeit. Vilmos a bécsi orvosi egyetemre került, ahol 1860-ban kezdte meg tanulmányait és fél év kivételével itt is fejezte be az egyetemet. Olyan híres professzorok keze alatt formálódott, mint Arit, Hyrtl, Brücke, Redtenbacher, Skoda, Schuh, Oppolzer és Hebra. 1866-ban kapta meg orvosdoktori, sebészdoktori, szülészmesteri diplomáit. Friss diplomával tarsolyában természetes volt, hogy elindult világot látni. Tanulmányútja során Berlinben Albrecht von Graefe-t hallgatta, s feltehetően az ő hatására kezdett a szemészet iránt érdeklődni. Ezért további útja során a sze’ A Magyar Szemorvostársaság Millenniumi kongresszusán 2000. augusztus 25-én elhangzott előadás alapján mészeti klinikákat már tudatosan kereste fel Londonban, Párizsban, Svájcban, Németország jelentős városaiban. 1867-ben visszatért Bécsbe, ahol régi tanáránál, Ariinál helyezkedett el és töltött el öt évet. Ennek eredményeként 1871-ben megkapta a szemészmesteri diplomát. Ezekben az években a szabadságharc utáni feszült politikai légkör már a múlté, a kiegyezés után a szorosabb szakmai kapcsolat osztrák szakemberekkel nem számított már főbenjáró bűnnek, miközben a magyarságtudat, a hazafiasság már ott motoszkált Schulek Vilmos lelkében.9 Bécsi évei alatt is kapcsolatban volt magyarországi kollégákkal, Hirschler Ignác már korán felfigyelt a tehetséges ifjú szemész palántára, s nagy szerepe volt abban, hogy Schulek Vilmost hazahívja. Trefort, akkori kultuszminiszternek Markusovszky volt orvosi, illetve egyetemi ügyekben a tanácsadója. Hirschler Markusovszky figyelmébe ajánlotta Schulekst, így esett, hogy Schulek Vilmos 1872-ben az újonnan szervezett kolozsvári Egyetemi Szemklinika igazgatója lett.1 Id. Imre József így emlékezik Schulek kolozsvári működéséről: „Schulek kinevezése a kolozsvári egyetemre és működésének megindítása egy új korszaknak, a szemészet magyarországi tanítása megújhodásának kezdete volt.” Imre másutt megjegyzi, hogy „Kolozsvárott nekem magamnak, egyetlen beírt hallgatójának egy fél éven át minden előadását pontosan megtartotta, sőt külön órát tartott a szem tükrözésből".5 Schulek kiváló manualitása és operáló készsége már a kolozsvári években is megnyilvánult, tehetsége, szorgalma hamarosan szélesebb körben ismertté vált. Ennek volt köszönhető, hogy Lippay nyugdíjazása után a budapesti egyetem egyhangú határozattal hívta meg a tanszékre, amely akkoriban még az Újvilág utcai (ma Semmelweis utca) jezsuita kolostorban volt. 1874-ben kezdődött budapesti tanári működése. Keserves körülmények között, zsúfolt kórtermekben, rossz higiénés viszonyok mellett volt kénytelen dolgozni. Érthető, hogy energiáinak jelentős részét, valamint kapcsolatait arra igyekszik használni, hogy a körülményeken változtasson. Erre az egyetem központi épületének megépülésekor, 1884-ben nyílt lehetősége. A szokásos dinamizmusával, óriási energiával lát hozzá az új klinika beüzemeltetéséhez. Tevékenysége során a műtéti szám ugrásszerűen emelkedik, a betegforgalom megsokszorozódik, s hamarosan kiderül, hogy ezt a klinikát is kinőtte a szemészet. De újabb költözésre Schuleknek már nincsen lehetősége, tudjuk, hogy a Mária utcai épület megépítésének kiharcolása már tanítványa, Grósz Emil érdeme. Historia Ophthalmologica
